Egy újabb játékot mutathatunk be, mely egyrészt azon játékosoknak készült, kik szeretik a féktelen száguldozást, másrészt azoknak, akinek polcairól még nem kerültek le a kis színes LEGO építőkockák.
Vágjunk is mindjárt a közepébe. Többféle játékmód közül válogathatunk – részt vehetünk bajnokságokban, vagy egyedi futamokban próbálhatjuk ki gyorsaságunkat. Akármelyik lehetőség mellett döntünk, minden futam előtt javíthatunk rajtpozíciónkon. Ez nem úgy történik, mint mondjuk a Forma-1-ben, ahol egy időmérő futamon kell jól teljesítenünk, hanem gyorsulási versenyek sorozatán kell magunk mögé utasítani a vetélytársakat egyesével. Ez a procedúra izgalmas, de idővel unalmassá válhat, de szerencsére lehetőség van a kvalifikáció átugrására is – már ha vállaljuk, hogy az utolsó helyről vágunk neki a versenynek.
A játékmódok közül minden bizonnyal a karriermód fogja a legtöbb játékost a program elő ültetni. Ebben a versenymódban folyamatosan fogunk fejlődni mi magunk, illetve az autónk is. Hogy egyre hatékonyabb alkatrészekkel szerelhessük fel az eleinte még igencsak alapszintű járgányt, ahhoz egyre keményebb bajnokságokban kell elérnünk egyre komolyabb eredményeket.
Persze a verseny nemcsak a kvalifikáció mibenlétében nem hasonlít a Forma-1-re. A Drome Racersben a verseny kevésbé sportszerű keretek között zajlik. Ennek megfelelően a versenypályákon szép számmal találhatunk health-csomagokat, valamint ugratókat és különféle power-upokat. Ezek között a power-upok között akadnak olyanok, melyek a mi autónkat teszik gyorsabbá, vagy könnyebbek kezelhetővé, de akadnak az ellenfelet, lelassító, megvakító, és egyéb módon hátráltató segédeszközök is.
Minden versenyjátéknál alapvető fontosságú kérdés, hogy mennyire irányíthatóak a versenygépek. Ami a Dorme Racerst illeti, a játék nincs a topon, hogy enyhén fogalmazzunk. Az autók reménytelenül túlkormányozottak, és emellett már az első pályákon is nagyon gyorsak. Ugyan a karrier módban szerezhetünk olyan alkatrészeket, melyek stabilizálnák az irányítást, de ez igazából csak duma. Ha ehhez hozzá vesszük még azt is, hogy a vezetés mellett a power-upok használatára sem álrt figyelnünk, tényleg ember legyen a talpán, aki a legfelsőbb ligákban is bajnok tud lenni.
A grafika és a hanghatások területén sem alkottak kiemelkedőt a fejlesztők. A környezet ugyan elég részletesen lett kidolgozva, az autók, noha a profi LEGO-sok biztos ráismernek kedvenc építőköveikre, eléggé darabosak, és igen kevés sokszögből épülnek fel. A hanghatásokkal önmagukban nem lenne baj, hiszen jól illenek egy futurisztikus autóversenyhez, de a zene nagyon hamar állandóan ismételgeti önmagát, időnként pedig nemes egyszerűséggel elhallgat. Az utóbbihoz hasonló kellemetlen bugok egyébként a hanghatásokra is jellemzőek.
Szerencsére nem maradt ki a programból a többjátékos mód sem, ami tényleg szerencse, mivel a gép vezérelte ellenfelek idővel nagyon idegesítővé válnak aljas trükkjeikkel. A multiplayer lehetőséget akár egy gépen is kihasználhatjuk, megosztozva a képernyőn barátainkkal.
Elhamarkodott kijelentés lenne azt állítani, hogy a Drome Racers nem jó program, viszont az kétségtelen, hogy az Electronic Arts többet is kihozhatott volna a témából. Mindenesetre figyelembe véve az eddigi LEGO játékok népszerűségét, aligha kell az EA-nek a kudarctól tartania.
Vágjunk is mindjárt a közepébe. Többféle játékmód közül válogathatunk – részt vehetünk bajnokságokban, vagy egyedi futamokban próbálhatjuk ki gyorsaságunkat. Akármelyik lehetőség mellett döntünk, minden futam előtt javíthatunk rajtpozíciónkon. Ez nem úgy történik, mint mondjuk a Forma-1-ben, ahol egy időmérő futamon kell jól teljesítenünk, hanem gyorsulási versenyek sorozatán kell magunk mögé utasítani a vetélytársakat egyesével. Ez a procedúra izgalmas, de idővel unalmassá válhat, de szerencsére lehetőség van a kvalifikáció átugrására is – már ha vállaljuk, hogy az utolsó helyről vágunk neki a versenynek.
A játékmódok közül minden bizonnyal a karriermód fogja a legtöbb játékost a program elő ültetni. Ebben a versenymódban folyamatosan fogunk fejlődni mi magunk, illetve az autónk is. Hogy egyre hatékonyabb alkatrészekkel szerelhessük fel az eleinte még igencsak alapszintű járgányt, ahhoz egyre keményebb bajnokságokban kell elérnünk egyre komolyabb eredményeket.
Persze a verseny nemcsak a kvalifikáció mibenlétében nem hasonlít a Forma-1-re. A Drome Racersben a verseny kevésbé sportszerű keretek között zajlik. Ennek megfelelően a versenypályákon szép számmal találhatunk health-csomagokat, valamint ugratókat és különféle power-upokat. Ezek között a power-upok között akadnak olyanok, melyek a mi autónkat teszik gyorsabbá, vagy könnyebbek kezelhetővé, de akadnak az ellenfelet, lelassító, megvakító, és egyéb módon hátráltató segédeszközök is.
Minden versenyjátéknál alapvető fontosságú kérdés, hogy mennyire irányíthatóak a versenygépek. Ami a Dorme Racerst illeti, a játék nincs a topon, hogy enyhén fogalmazzunk. Az autók reménytelenül túlkormányozottak, és emellett már az első pályákon is nagyon gyorsak. Ugyan a karrier módban szerezhetünk olyan alkatrészeket, melyek stabilizálnák az irányítást, de ez igazából csak duma. Ha ehhez hozzá vesszük még azt is, hogy a vezetés mellett a power-upok használatára sem álrt figyelnünk, tényleg ember legyen a talpán, aki a legfelsőbb ligákban is bajnok tud lenni.
A grafika és a hanghatások területén sem alkottak kiemelkedőt a fejlesztők. A környezet ugyan elég részletesen lett kidolgozva, az autók, noha a profi LEGO-sok biztos ráismernek kedvenc építőköveikre, eléggé darabosak, és igen kevés sokszögből épülnek fel. A hanghatásokkal önmagukban nem lenne baj, hiszen jól illenek egy futurisztikus autóversenyhez, de a zene nagyon hamar állandóan ismételgeti önmagát, időnként pedig nemes egyszerűséggel elhallgat. Az utóbbihoz hasonló kellemetlen bugok egyébként a hanghatásokra is jellemzőek.
Szerencsére nem maradt ki a programból a többjátékos mód sem, ami tényleg szerencse, mivel a gép vezérelte ellenfelek idővel nagyon idegesítővé válnak aljas trükkjeikkel. A multiplayer lehetőséget akár egy gépen is kihasználhatjuk, megosztozva a képernyőn barátainkkal.
Elhamarkodott kijelentés lenne azt állítani, hogy a Drome Racers nem jó program, viszont az kétségtelen, hogy az Electronic Arts többet is kihozhatott volna a témából. Mindenesetre figyelembe véve az eddigi LEGO játékok népszerűségét, aligha kell az EA-nek a kudarctól tartania.
