2001. december 21., péntek

Játékból nincs slágertermék - Harry Potter későn jött, hogy befolyásolja a karácsonyi szezont

...
Másképp látják a karácsonyi időszakot a LEGO Hungária illetékesei. Kiss Zoltán kereskedelmi igazgató elmondta: ők Harry Potternek "köszönhetik", hogy kissé szétterült a szezon. A varázslófiús készletek már október elején megjelentek, sőt november végére a magyarországi kvóta - benne több ezer, darabonként 30 ezer forintba kerülő Harry Potter-es vár - el is fogyott. Az igazgató mindamellett 3 hetesre becsüli az "igazi" főszezont, megjegyezve: az újdonságokat - például a Bionicle figurákat, vagy a Movie Maker Set nevű webkamerás, házi filmkészítésre alkalmas készleteket - főként ebben az időszakban keresik a vásárlók.
...

2001. november 6., kedd

Digilegó


Az utóbbi években szokásommá vált, hogy olyan dolgokat, amelyeket valaha igaziból csináltam, számítógépen kezdjek el művelni. Elektronikus könyveket olvasok, MP3-ból hallgatok zenét, távoli tájakat JPG formátumban látogatok... De mindmáig hiányérzetem volt, mert nem tudtam digitálisan LEGO-zni. Ennek a sötét időszaknak azonban most vége.

Már azokban a régmúlt romantikus korokban is, amikor a raytrace volt a számítástechnika bűvös kifejezése, felbukkant néhány LEGO jelenetet ábrázoló képecske. Hagyományos raytrace-eszközökkel állították elő őket, minden kockát és a kockákon a dudorokat 3D-objektumokként tervezve meg. Önfeledten játszadozni így persze nemigen lehetett.

Aztán fordult az idő kereke, a szoftverpiacon tátongó döbbenetes űrt okos emberek betöltötték, és immár lehet számítógépen LEGO-zni. Illetve... ez még egy kicsit túlzás. Mondjuk úgy, LEGO elemekből összeállított háromdimenziós képeket lehet szerkeszteni.

Tégla, 1x1, kerek. Tégla, 1x1, fogantyúval. Autóalváz kormánykeréknek (tűzoltó). Autósárvédő, 3x4. Kúp, 2x2x2. Tárolódoboz, 4x4x2, kivágott félkörrel. Ajtó, 1x3x4. Ajtókeret, 1x3x4. Elektromos fényérzékelő (teljes összeállítás). Zászló rúdon, régi, dán mintával. Csuklós tégla, 1x8, nőnemű. "Minifig"-torzó kalózkapitány-mintával. Csempe, 2x2, a parti őrség jelvényével. Csempe, 2x2, vörös kereszttel. Vasúti sín, egyenes, 4,5 volt. Gumiabroncs, 81,6x15, motorbiciklire...

Úgy hangzik, mint egy furcsa nagyáruház árukatalógusa, ahol késztermékek alig vannak, s a téglákat egyesével árulják, nem ezresével. Több mint ezerhatszáz tétel közül választottam ki őket: az LDraw program jelenlegi elemlistája ennyi elemet számlál. Megtalálhatók benne a középkori LEGO, az űr LEGO, a vonatos és az elektronikus LEGO legspeciálisabb elemei éppúgy, mint a kis dobozban forgalmazott, egyetlen kisautót tartalmazó dobozokhoz készített feliratos, emblémás elemek.

Minden megvan

Mi kell a digitális LEGO záshoz? Az LDraw program és elemlistája, amelyet a www.ldraw.org címről lehet letölteni - ingyen. Egy LEGO építő program, amilyen az MLCad (www.lm-software.com/mlcad) vagy a LeoCAD (www.leocad.org) - szintén ingyen. És sok türelem, mert ezekkel azért nem olyan könnyű az építkezés, mint a valódi LEGO val.

Viszont korlátlan számban lehet válogatni az elemek közül, s az ember nem áhítozik többé hiába a méregdrága készletek után. Sőt maguk az eredeti készletek is megvannak, persze összerakott állapotban, a LeoCAD site-jának modellgalériájában. Megvan az a remek kis űrhajó, a 918-as, amely igaziból is megvolt nekem a nyolcvanas évek elején. Most innen tudtam meg, hogy 1978-ban adták ki.

Mindkét program tud olyan többlépéses összeállítási rajzokat készíteni, amilyeneket a LEGO is mellékel készleteihez; a LeoCAD ezt kérésre még egy jegyzékkel is megtoldja, amely a szükséges elemeket szín szerint csoportosítva sorolja fel. Igazi raytrace-elt képeket egyik program sem csinál, csak szép háromdimenziós rajzokat, de a LeoCAD tud 3D Studióba, POV-Raybe és Wavefrontba is exportálni, semmi akadálya hát a szebbnél szebb LEGO képek sorozatgyártásának.

Vissza a gyerekkorba

Aki nem érez tehetséget vagy türelmet ahhoz, hogy hosszas munkával maga rakja össze a digilegókat, válogathat a kész netes anyagból. A Pause magazin összegyűjtötte a hivatalos LEGO készleteket, többségükről képet is mutat, méghozzá korabeli fotókat. Megvannak itt gyerekkorunk LEGO-i és azok, amelyeket már nem ismerünk közelebbről, mert a mi gyerekeink játszanak velük: www.lugnet.com/pause/pictures.html. Ugyanitt megnézhetünk eredeti kreációkat is - nem raytrace, valódi -; különösen Bob Devaney csigalépcsős tornyát tartom figyelemre méltónak, de Will Chapman gőzmozdonya is gyönyörű jelenség. Ed Pelzman pedig még pazar tájképeket is beilleszt űrkolóniájának hátteréül. De találunk képeket olyan játékokról is, amelyeket még a LEGO kocka feltalálása előtt forgalmazott a cégalapító, Ole Kirk Christiansen.

Maga a Lugnet (www.lugnet.com), amely a magazinnak otthont ad, a LEGO Users Group Network rövidítése, és óriási tárháza mindenféle "LEGOlógiai" ismereteknek. Érdemes a Set Reference-t megnézni a legördülő menüben: csodaszépen rendszerezett, keresztreferenciákkal bőségesen ellátott adattárát kínálja az összes LEGO készletnek az ősidőkig visszamenően - felhasználói kommentárokkal, adásvételi információkkal.

Ottjártamkor a hét website-ja Beat Felber oldala volt (www.fhso.ch/~felber-b), akinek ausztrál Mack kamionjára a pesti nyelv tömör "a zannya szemit" kifejezését tudom alkalmazni. Még tévé is van odabent.

Gyerekkoromban csak egyszerűen LEGO emberkét mondtunk, nem ismertük azt a szót, hogy "minifig". Angolul ez a nevük, s külön weboldal is készült számukra, a minifig.co.uk, amely egy óriási várkomplexum képével nyit, egyébként pedig gyönyörűen van elkészítve; szerzője, James Stacey nemcsak a LEGO-nak, a webdizájnnak is mestere. A honlap, amelynek elkészítése során egyetlen LEGO-t sem bántalmaztak vagy öltek meg, a középkori LEGO-világgal foglalkozik.

A korabeli LEGO katalógusok és a készletekhez adott összeállítási útmutatók színes képeit is közli a Brickshelf (www.brickshelf.com), továbbá több mint ötvenezer fényképet a LEGO-zók kreációiból és még rengeteg mindent. Kimeríthetetlen kincsesbánya.

Városok, dudorok

1999. szeptember elsején a LEGO-sok várost alapítottak a Lugneten. Jeff Stembel verandás háza volt az első, amely felépült. Először LCadville volt a neve, ma Datsville-nek hívják, és rengeteg LEGO kockát számlál - még sincs benne egyetlenegy sem, hiszen virtuális az egész. A www.lugnet.com/cad/datsville oldalon fellelhető színpompás, nagy felbontású képek mellé bárki készíthet magának továbbiakat, hiszen a város összes háza megtalálható az LDraw fájlformátumában (DAT), amelyről a város a nevét kapta, de van teljes városkép is POV és MPD formátumban. Mint város Datsville egészen picike. Mint CAD-projekt, amely ráadásul LEGO-ból épül fel, hatalmas.

Erről jut eszembe: létezett valaha egy város, amelynek sok köze volt a LEGO-hoz - valamikor réges-régen a térképe is megjelent olyan magazinokban, mint az IPM Alfa. Vajon megvan még?

Igen, megvan mind a négy! Van egy Kaliforniában, egy Angliában, egy pedig jövőre nyílik Németországban. De most maradjunk az eredeti Legolandnél, amely Billundban épült fel, Dániában, ahol a Christiansen család megalapozta a kis kockák történelmét. A város honlapja a cég oldaláról nyílik: www.lego.com/legoland/billund.

Az itteni várostérkép nem olyan látványos. Kerületekre osztva mutatja be Legolandet, s nemigen vannak benne fényképek, holott a régi magazinok sosem mulasztották el egy pár nevezetesség lefényképezését. De azért elmondja, hogy 1968-ban Godtfred Kirk Christiansen csak ki akart állítani néhány LEGO modellt egy kis kertben, aztán harmincnyolcezer négyzetméter lett belőle. Ma százezer. A kis LEGO kockák negyvenötmillióra szaporodtak.

Maga a LEGO cég főlapja életet fedezett fel a Marson! Természetesen LEGO-ból. De csitt, mert a NASA még nem tudja. Steven Spielberg viszont jól tudja, hogy a LEGO beszállt a filmiparba: együtt készítették el a LEGO mozit legószínészekkel, legódíszletekkel, LEGO rendezővel, LEGO LEGO operatőrrel, viszont igazi mikrofonnal és kamerával, amely harminc képet vesz fel másodpercenként, kábellel csatlakozik a számítógéphez és dudorokkal a LEGO kockákhoz. A LEGO mindig szeretett lépést tartani a modern technikával: a hetvenes években űrhajóztunk vele, később elektronikus, aztán számítógéppel vezérelt járműveket építettünk - ma LEGO filmet csinálunk. A LEGO mindig szeretett lépést tartani a modern árakkal is: a LEGO mozi száznyolcvan dollárba kerül. No, de ebben a minifigek sztárgázsija is benne van!

2001. november 2., péntek

Kockázó robot


Elkészült az első Rubik-kocka-megoldó robot. Rubik Ernő 1975-ben alkotta meg a kockát, az amerikai Jonathan P. Brown pedig néhány hete készült el LEGO elemekből épített robotjával. Mi még kézzel csavargattuk a kockát, és agyunkban futott a "megoldóprogram". Brown úr megoldásában a kezek szerepét robot, az agyét számítógép vette át.

A brit származású Brown úr műemlék épületek légkondicionálásához ad tanácsokat Chicagóban, a LEGO-zás csak hobbija és szenvedélye. Két éve egy kisfiú tanácsára vásárolta meg az első komolyabb LEGO készletet, majd hamarosan maga is gyakorlott robotépítővé vált. A The New York Times tudósítása szerint tavaly egyik szomszédjánál látott egy megoldatlan Rubik-kockát heverni, ekkor fogalmazódott meg benne a megoldandó feladat: robottal kell helyre forgatni a Rubik-kocka elemeit. A kockát kis digitális webkamera nézi. Az indulásnál a kamera a rendezetlen kocka mind a hat oldalának képét egy személyi számítógépnek továbbítja. A PC értelmezi a színeket, majd egy megoldóprogram meghatározza a kockaforgatási lépések sorrendjét. A szoftverrel megkeresett megoldást infravörösben dolgozó adó továbbítja a robotra szerelt két programozható mikroszámítógépnek. Ezek a mikrogépek irányítják, szabályozzák a három kockatartó "kéz" mozgását. A rendszer megépítése során Brown ragaszkodott a LEGO elemekhez, ezért a webkamera, a mikroszámítógép és a mozgatómotor is LEGO készletből származik.

Maga a robot 35 cm hosszú, 10 cm széles és 20 cm magas. Az építés során elsősorban a szerkezet szilárdsága okozott fejtörést. Legyen a robot elég erős, hogy képes legyen a kockát tekergetni, de eközben ő maga ne deformálódjon. Brown úr kicsit könnyített a kereskedelemben kapható Rubik-kocka merevségén, kissé eltávolította egymástól a síkokat, és szilikon bepermetezésével is könnyítette a forgatást. A webkamera jeleinek értelmezéséhez saját maga írta meg a színfelismerő szoftvert. Ha nem ragaszkodik a tiszta LEGO megoldáshoz, akkor egy kissé "okosabb" kamera bevetésével ezt a problémát kikerülhette volna. A kockaforgatás lépéseinek egymásutánját kiszámító, megtervező szoftverrel viszont nem volt teendője, ilyen szoftverek régóta léteznek a piacon. A robotot vezérlő szoftver megint a saját munkája.

2001. október 30., kedd

A maorik visszadobták a partra vetődött LEGO-s dobozokat

http://index.hu/gazdasag/vilag/lego1030/
A új-zélandi maorik tiltakozása hatására a LEGO felfüggesztette a maori mitológiából elemeket kölcsönző BIONICLE játékok gyártását, de már javában készül a maorik által jóváhagyott változat.
A LEGO játékgyár bejelentette, felfüggeszti a BIONICLE-játékkollekció, illetve minden olyan játékának gyártását és forgalmazását, melyek bennszülött kultúráktól kölcsönöznek elemeket.

A LEGO és a maori kultúrkincs

A maorik nyáron kezdtek tiltakozni amiatt, hogy a játékgyár kreatív elméi a BIONICLE figurák és a köréjük szőtt mesevilág elemeinek elnevezésénél több mint 10 maori vallási kifejezést vettek igénybe, s összemixelték őket mindenféle más kultúrákból származó elemekkel.

Maui Solomon, a maori szellemi tulajdon védelmében fellépő jogász a LEGO vezetőivel folytatott megbeszélések után elmondta, a játékgyár önállóan, a bennszülött kultúrák iránti tiszteletből jutott erre a döntésre.

Készül a közös fejlesztésű játék

A LEGO és a maorik - a gyümölcsöző együttműködés keretében - jelenleg olyan termék kidolgozásán munkálkodnak, mely megfelel a játépiaci igényeknek, ugyanakkor a maori kultúra legrigorózusabb védelmezői sem találnak benne kivetnivalót.

Sőt, a maorik segítséget nyújtanak a LEGO-nak abban is, hogy etikai szabályrendszert dolgozzon ki minden olyan játékgyártó számára, melynek nem jut eszébe semmi eredeti, s így meríteni szeretne a "hagyományos tudásból".

Partra vetődött LEGO-s dobozok

"Az egzotikus Mata Nui szigeten egy elnyomott társadalom él a gonosz Makuta uralma alatt - szólt a Lego magyarországi forgalmazója által kiírt kalandíró-pályázat. Papjaik (a Turagák) tartják bennük az erőt, hivatkozva a legendára, mely szerint hat Toa érkezik, kiket különleges képességeik és titokzatos maszkjaik segítenek küldetésükben, hogy megmentsék a népet a gonosztól! Egy napon hat különös doboz vetődik a sziget partjára: megérkeztek a Toák. Útra kelnek, hogy megszerezzék a Tudás maszkjait, mert csak így győzhetik le a gonosz Makutát."

2001. október 15., hétfő

A rubikkockázó LEGO robot

http://index.hu/tech/hardver/rubiklego/

Jonathan P. Brown barátja gyerekének unszolására vásárolt egy LEGO MindStorms szettet, majd egyéves küzdés árán épített egy robotot, amely önállóan kirakja a Rubik-kockát.

A robot a tizenéveseknek szánt LEGO MindStorms übertechnikás alkatrészeiből áll: pirinyó motorokból, mikroszámítógépekből, egy kamerából és természetesen hagyományos műanyag építőelemekből.

Brown egy összekevert kockát nyom a robot kezeibe. Az megforgatja a kockát a kamera előtt - amelynek képe USB-kábelen keresztül egy PC-be táplálódik. A PC-n futó szoftver először is felismeri a színeket, feltérképezi a kocka felületén uralkodó állapotokat. A számítógép ezután megoldja a rejtvényt, és egy infravörös periférián keresztül utasítja az RCX-mikroszámítógépeket, amelyek robot három karját irányítják. A kocka színei átlagosan húsz tekerésből, negyedóra alatt letutizódnak.

Jó megoldások

"Jó megoldások kivételesen jól összerakott kombinációjával állunk szemben" - mondta Michael Andersen, a LEGO MindStorms részlegének szoftvertervező mérnöke a New York Timesnak.

Jonathan P. Brownnak hosszú hónapokba és körülbelül ezerszáz alkatrészre volt szüksége a fantáziadús Kockakirakó (Cube Solver) névre hallgató kivételes robot összeállításához.

Kemény kocka

A harminchét éves legófüggő szakember számára a kockát mozgató robotkarok összeállítása okozta a legnagyobb problémákat. A szerkezetnek pontosan és megfelelő erővel kell forgatnia a kockát, anélkül hogy a gyengécske kötések szétugranának vagy az egész felépítmény eldeformálódna.

A Rubik-kocka, amelyet Brown a szomszéd kertjéből lopott, azonban túl merevnek bizonyult - a szakember ezért először ráfújt szilikonos zsanérdezodorral. Az eredmény nem volt kielégítő, Brown ezért műanyag késeket tolt a kockák közé, és egy estére állni hagyta a tárgyat. Másnap reggelre a kocka olyan laza volt, mint Mc Hammer gatyája.

Váratlan csavar

A robot elkészítése és a Rubik-kocka kirakására már korábban (mások által) megírt program illesztésére egy hónap kellett Brownnak. A szakember ekkor úgy vélte, mindössze három hét kell a befejezésig - ekkor úgy gondolta, bizonyosan léteznek valahol felhasználható színfelismerő programok. Tévedett.

Három hónapot töltött a chicagói egyetem könyvtárában, végül maga írta meg a hiányzó szoftvert.

Jonathan P. Brown egyébként brit és szakértőként keresi kenyerét egy chicagói cégnél, amely speciális légkondicionáló berendezéseket épít történelmi épületekbe. Egy ötéves fia van.

Az első MindStorms szettet két évvel ezelőtt vásárolta egyik barátja tízéves gyermekének javaslatára. Azóta LEGO-specialistává vált, és ő moderálja a LEGO weboldalán a MindStorms fórumát.

2001. július 2., hétfő

MindRover kiegészítő


A MindRover: the Europa Project CogniToy szoftverhez megjelent MR_RCX kiegészítő csomagnak köszönhetően a játékban beprogramozott robotokat immár a valóságban is bevetésre küldhetjük.

A MindRover-ben eredetileg virtuális robotokat kell különböző feladatokra beprogramozni (játék, verseny, harc), miután alapvető elemekből felépítettük (motor, karok, stb) azt. A programozási nyelv nagyon egyszerű, hiszen fogd és vidd műveletek segítségével dolgozhatunk a robot agyán. A kész gépezetet egy 3 dimenziós virtuális arénában próbálhattuk ki egy másik játékos által delegált robottal, vagy a számítógép által generált és vezérelt ellenfelekkel szemben.

Az RCX kiegészítés 15 új elemmel gazdagítja az alapprogramot, de az igazi újítás az, hogy a csomagnak köszönhetően LEGO RCX robotokat is szimulálhatunk, illetve programozhatunk: Miután a játékos elkészített egy RCX programot, az utasítások könnyedén áttölthetők a tényleg létező LEGO robotba, ami a szobában prezentálja nekünk újonnan szerzett tudását.

Az MR_RCX csomag 15 dollárba kerül, és a CogniToy kikötőjéről tölthető le (http://www.cognitoy.com). A kiegészítőhöz természetesen egy teljes verziós MindRover: The Europa Project kell, ami szintén kapható a siteon.

2001. június 7., csütörtök

Robotirányítás mobiltelefon segítségével


Mobiltelefonunk segítségével hamarosan akár robotokat is irányíthatunk: az új technológiát a Motorola és a Flashline egy LEGO MindStorms roboton mutatja be a június 4. és 8. között megrendezendő JavaOne fejlesztői konferencián.

A vezetéknélküli irányítással rendelkező robot kifejlesztésére a két társaság kombinálta a vezetéknélküli technológiák előnyeit a különböző Java fejlesztésekkel, és újrahasználható szoftverkomponensekkel. A demonstráció során bemutatják, hogyan lehet egy LEGO MindStorms robotot irányítani Java technológiát alkalmazó Motorola i50sx készülék segítségével, amely egy komponens alapú alkalmazást futtat.

A felhasználók a telefon segítségével az interneten keresztül küldhetnek utasításokat a robotnak, ami válaszképpen táncol, tapsol, a farkát csóválja, vagy egyszerűen csak mászkál. A készülék és az alkalmazás is a Java2 platform Micro Edition (J2ME) technológiát használja. Azok az újra használható Java alapú szoftver komponensek, amelyeket ebben az alkalmazásban használnak, könnyen alkalmazható más programokban, így a fejlesztők sok időt takaríthatnak meg, hiszen nem kell az alapoktól kezdeniük a programírást.

"Ha egy Motorola kézikészülék segítségével rávehetünk egy robotot hogy táncoljon, képzeljék csak el, milyen lehetőségek állnak a jövőbeli, J2ME technológiát használó valós alkalmazások előtt" - nyilatkozta Peter Aloumanis, a Motorola iDEN előfizetői csoportjának igazgatója és alelnöke. "Ez kitűnő példája annak, hogy milyen módon irányíthatunk különböző eszközöket az iDEN hálózatokon keresztül egyetlen, J2ME technológiát alkalmazó mobiltelefon segítségével" - tette hozzá.

"A Flashline bevonta a komponens alapú fejlesztések előnyeit a vezetéknélküli piacra, ezzel is mutatva, hogy ígéretes jövő áll az újra használható komponensek előtt az új technológiák kifejlesztése során" - nyilatkozta Charles Stack a Flashline elnöke és ügyvezető igazgatója. A Java alapú komponensek, amelyeket az új alkalmazásban használtak, elérhetők a Flashline honlapján.

2001. április 1., vasárnap

LEGO Robotok


Robottörténelem

A modern SCI-FI-k szinte mindegyikében szerepelnek robotok. Idegen fajok nyelveit fordítják, gyógyítanak vagy gépeket szerelnek, egyszóval univerzálisak. A való világban azonban a robotok (egyelőre?) nem ilyenek! Inkább szürke munkások, javarészt helyhez kötve éjjel-nappal végzik a feladatot, amire beprogramozták őket. Autót hegesztenek, elektronikai eszközöket szerelnek össze, leveleket válogatnak címzettek szerint. Már a mai robotok is igen sok feladatra alkalmasak, annak ellenére, hogy intelligensnek nem nevezhetjük őket.

Bár a vágy, hogy mindennapi feladatainkat "mások" (kezdetben állatok, mostanság gépek) végezzék helyettünk elég régi, de maga a robotika szó egészen új keletű. Carel Capek használta először Rossum Univerzális Robotjai című színdarabjában 1921-ben. A "robota" szó csehül munkát jelent, Capek robotjai azonban nem csak dolgoztak, a színdarabban felülkerekedtek az emberiségen, és rabszolgasorsba döntötték alkotóikat.

Egészen 1950-ig a robot szó nem volt elterjedt. Isaac Asimov tette azzá, mikor Én, a robot c. novellásgyűjteményében lefektette a robotika három alaptörvényét annak érdekében, hogy a capeki fordulatokat, a robotok emberek fölé kerekedését megelőzze.
1. A robot nem árthat az embernek, és nem nézheti tétlenül, ha az embert veszély fenyegeti.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberek parancsainak, kivéve, ha ezek a parancsok az Első Törvénybe ütköznek.
3. A robot köteles megvédeni magát mindaddig, amíg ez nem ütközik az Első vagy a Második Törvénybe.

1950 táján a tudósok úgy hitték, az intelligens robotok készítésétől már csak néhány apró lépés, mindössze pár év választja el őket, ezért is kerültek hirtelen előtérbe a fentebb említett problémák. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy nemcsak az emberi, de még a fejlettebb állati intelligencia megvalósítását sem teszi lehetővé sem az akkori, de még napjaink technikai színvonala sem. Az egyre bonyolultabb, fejlettebb rendszerek ellenére sem tudunk elérhető közelségébe jutni az emberi agy intelligenciájának. Maradtak hát a próbálkozások, letettünk az univerzális robot építésének tervéről, és hódító útjukra indultak az egyszerű programozott ipari robotok. Elsősorban Japánban terjedtek el, ahol a munkaerőhiány miatt a gazdaság szinte kikényszeríthette az automatizált megoldásokat. Az intelligens robotok kifejlesztésére irányuló kutatások pedig csendben, apró eredmények elérésével folytak tovább. A fő megrendelő és kutatásfinanszírozó a hadsereg és az űrkutatás lett.

Mára elértük azt a technikai színvonalat, hogy a robotika és mesterséges intelligencia kilépve a gyárak kapui közül, a szórakoztatóelektronikai eszközökbe épülve - egyenlőre borsos áron ugyan - mindenki számára megvásárolható. Aibo, a robotkutya intelligenciája ugyan még elmarad a legbutább kutyuska képességeitől is, de a büszke gazdák szerint ugyan olyan érdekes személyiség, mintha egy igazi kutya lenne. Nem csoda, hogy így hiszik, Aibo ugyanis egyszerű fogalmakat, mozgássorozatokat meg tud tanulni, "hangulata" van, amit viselkedésével ki is fejez. Mozgásában, kinézetében kölyökkutyát utánoz, "szemével" képes bizonyos tárgyakat - például saját labdáját - felismerni. Sok tekintetben olyasfélén viselkedik, ahogy csak élőlények szoktak.

A jövő mindenképpen abba az irányba mutat, hogy az "intelligens" eszközök egyre elterjedtebbek lesznek. Először a szórakoztatóelektronikai eszközökön keresztül, később a mindennapi háztartási eszközökbe építve a robotika megjelenik majd a mindennapokban. Végül a mikroelektronikai eszközök fejlődésének hatására előbb-utóbb elterjedhetnek majd az univerzális, intelligens robotok is.

LEGO Robotok

LEGO játék elemeiből könnyen és gyorsan építhetünk különböző szerkezeteket. A LEGO Technics elemei már korábban is alkalmasak voltak mechanikai szerkezetek építésére, melyet kis elektromos motorok segítségével is működésbe hozhattunk. Hiányzott azonban a vezérlő elektronika megléte.

A programozható LEGO elemeknek is megvan a saját történetük, mely az MIT-ről (Massachusetts Institute of Technology) indult. Itt kísérleteztek először azzal, hogy a hallgatók robotika oktatását Technics LEGO elemekkel tegyék "gyakorlativá". Saját vezérlő egységet építettek, ami alkalmas volt a 9V-os LEGO motorok meghajtására. Ezek a központi egységek azonban nem voltak egyszerűen programozhatók és megépíthetők, ezért a mérnökhallgatók képzésén kívül nem terjedtek el. Ezzel párhuzamosan, némileg eltérő úton fejlődtek a LEGO cég termékei, melyek kezdetekben nem voltak alkalmasak mobil robotok létrehozására. (A program maga a számítógépen futott, amit egy adatátviteli kábel kötött a robothoz.) A most piacon lévő RCX programozható LEGO tégla a két irányvonal tulajdonságainak egyesítéséből jött létre. Teljesen autonóm egység számítógép nélkül is képes működni, 6 darab ceruzaelem biztosítja az érzékelők, motorok és a vezérlőegység számára az energiát. Több előre összeállított készletet kínál a LEGO, melyekből érdekes robotok építhetők, de itt is - mint mindig - az az igazi kihívás, ha "olyat építünk, ami nincs rajta a dobozon"! Ezt minden gond nélkül megtehetjük, hiszen a hagyományos LEGO elemek felhasználhatók az építkezésben. Azonban a hagyományos LEGO-val ellentétben, itt nem csak modellünk alakját, hanem viselkedését is befolyásolhatjuk.

Egy robot működése során környezetéről érzékelői segítségével szerezhet információkat, az adatokat és esetleges előzetes tudását mérlegelve vezérlő, beavatkozó szervei segítségével tud környezetére hatást gyakorolni, cselekedni. Ezeket aktoroknak nevezzük. Így működnek a LEGO-ból felépített robotok is. Az RCX egészen pontosan 3 db érzékelőt és 3 db aktort (legtöbbször motort) tud egyszerre kezelni. Az érzékelők és aktorok minősége, pontossága alapvetően befolyásolja azt, mire lesz alkalmas megépített robotunk.

A LEGO által kínált érzékelő típusok: nyomás érzékelő (egyszerű nyomógomb), elfordulás érzékelő, hőmérséklet érzékelő, fény-intenzitás érzékelő. Az érzékelők minősége a kitűzött feladatokhoz általában elegendő, de arra az esetre, ha valamilyen oknál fogva mégis nagyobb pontosságot kell elérni, kapható egy ún. szenzor adapter más (pontosabb és sajnos jóval drágább) érzékelőkhöz. Ráadásul új szenzorokkal bővíthetjük készletünket, a kínálatban megjelennek PH detektorok, relatív páratartalom mérők, stb.

Aktor kétféle van, lámpa és motor. Ez csak elsőre tűnhet szegényesnek, egyszerű motor segítségével számtalan funkció megvalósítható. Itt a lényeg azon van, mit építünk a motor köré, a robot kerekeit, kormányművét, robotkarját esetleg lépegető lábait hajtjuk meg. A lehetőségeknek csak a képzelet szabhat határt.

Ha elkészült a robotunk nekifoghatunk a programozásnak. Hála az Internetnek és a robotika népszerűségének, itt is számtalan programnyelv és programozási környezet közül választhatunk. Itt most két, egymástól alapvetően különböző nyelvet mutatunk be.

Az NQC (Not Quite C) programozási nyelvet is az RCX programozására fejlesztették. Készítője, Dave Baum egy olyan nyelvet szeretett volna készíteni, mely hatékony eszközzé válhat az RCX programozására olyan emberek kezében, akik programozásban már jártasak. Az NQC nyelv szintaktikája a C nyelvére hasonlít, és tulajdonképpen egy megszokott proceduláris, struktúrált nyelvről van szó, mely az RCX programozásához szükséges utasításokat is tartalmazza. Windows környezetben a hatékony programozást lehetővé tevő fejlesztőkörnyezetek is készültek az NQC-hez melyek szintén ingyenesen letölthetők az Internetről, és mivel az NQC nyelv forráskódja is elérhető a Neten, ezért tetszőleges operációs rendszer alól (pl.: Linux) végezhetjük a fejlesztést.

A Robolab programnyelvet maga a LEGO készítette. Nem ingyenes, de még magyar viszonyok között is igen olcsón beszerezhető nyelv. Kifejezetten gyerekek számára készült, ikonok segítségével programozhatjuk robotunkat. Ráadásul a programozásnak több szintje lehet, a környezet alapszinten elrejti előlünk a sok bonyolult funkciót, a legmagasabb szinten viszont az eszköz minden lehetőségét kihasználhatjuk. A különböző készletekhez előre elkészített példaprogramokat is kapunk és a súgó (help) is részletes információkkal szolgál, sajnos csak angolul. De maga a programozás igen egyszerű, szinte magától értetődő. A program egy kis zölden világító közlekedési lámpától indul és a pirosnál ér véget. Közéjük tetszőleges ikonokat helyezhetünk, melyeket dróttal kell összekötni, így határozhatjuk meg az ikonokkal szimbolizált utasítások végrehajtási sorrendjét. Ha egy utasításnak paraméterekre is szüksége van, akkor azt szintén ikonként tehetjük a képernyőre, és más, vékonyabb dróttal kell az utasítás ikonjába "belevezetnünk". A program szerkezete jól leolvasható a képernyőről, hiszen a program "megírásával" egyidejűleg egyfajta folyamatábra is elkészül. A Robolab szoftver Windows 9x operációs rendszer alatt és Machintosh számítógépen fut.

Az Interneten számtalan más nyelvet találhatunk az RCX programozásához (pl.: LegOS, Java), ehhez a lent található linkek adhatnak kiinduló pontot. 

2001. március 29., csütörtök

Játékszobrászok - Felnőtteken is elhatalmasodhat a LEGO-mánia

http://index.hu/tech/mp3/lego/
Mennyi boldog időt töltöttünk régen azzal, hogy apró műanyagkockákból világot építettünk magunknak, az önfeledt játék közben kreativitásunkat fejlesztve és az egész szobát elárasztva kisebb-nagyobb színes elemekkel. Ezután jöhetett a porzsákátvizsgálás kevésbé önfeledt rituáléja, hiszen egyetlen darab sem veszhetett el.

A szokások és a játékosság idővel megkopnak, az ember felnő. Aztán elég egy kis löket, egy villanás vagy a költözködés közben az ágybetétből előkerülő régi katalógus, és kész a baj, megkezdődik a legó reneszánsza. Ennek tünetei a játékbolt kirakata előtti önkéntelen sebességcsökkenés, a régi készletek előkeresése, a fénylő tekintet és a vásárlás utáni eksztatikus öröm, valamint az a tény, hogy a frissen megkaparintott dobozt nem vagyunk hajlandóak táskánkba tenni, látnunk kell.

Ilyenkor az ember átértékeli életét, leszokik az italról, a dohányzásról, munka után rögtön hazamegy, és boldogan rakosgatja tégláit. De az, hogy valaki ebből éljen meg legalább részben, csak keveseknek jut eszébe, erről még álmodni sem szoktak. Eric Harshbarger is így kezdte, de mostanra már szép kis summákat tesz zsebre eladott műveiért, habár ezeket rendszeresen újabb vödörnyi építőkocka beszerzésére költi.

A rossz nyelvek szerint a programozók és általában a számítógéppel dolgozók közelében minden bizonnyal felbukkan egy-egy Star Wars figura vagy bármi legóból, esetleg ezeknek keveréke [1]. A rajongók sok alfajra oszlanak az érdeklődés szerint. A legnépszerűbbek a kastélyok, vonatok, űrhajós témák és a már említett Csillagok háborúja. Olyanok mégis kevesen vannak, akik szobrokat építenek, még kevesebben értékesítik műveiket.

Az egész egy asztallal kezdődött

Eric építési szenvedélye elhatalmasodásával kénytelen volt elgondolkodni a legózás anyagi vonzatán is, és mikor már úgy tűnt, vége az építésnek, hirtelen belebotlott élete első megrendelésébe. Egy meg nem nevezett cég névtelen alkalmazottja csak úgy volt hajlandó belépni a cégez, ha kap egy íróasztalt legóból. A cég számára valószínűleg fontos lehetett az adott munkaerő, mert sokáig kerestek, mire találtak valakit, aki elvállalta a feladatot.

Eric 2000 amerikai dollár értékű kockából rakta össze az asztalt, talán egy mahagónival jobban jártak volna, de a lényeg, hogy a feltételeknek megfelel, legóból van, és lehet bővíteni, mivel felülete nem sima. Ezzel az ügyfél álma valóra vált, Eric pedig némi pénzhez jutott. Innen már egyenes az út a csúcsra, Ericből legóművész lett.

Számos szobrot, illetve bútort készített, többek között egy álló órát, aminek különlegessége, hogy mechanikája is kizárólag legókockákból épül fel, illetve a legnépszerűbb Linux-pingvint, amiből több példány is gazdára lelt. Eric mostanság azt tervezgeti, hogy főállású legószobrász lesz, hiszen megrendelésből van bőven Mona Lisától Bart Simpsonig, minden csak pénz és kocka kérdése.

Az építők persze nem nyugszanak, és már a legó cég is észreveszi, hogy a termékük sosem remélt fogyasztói köröket is megtalált, mint kiderült a felnőttek szeretnek legóval játszani. Az ügyes üzletpolitika eredményeképpen, és a programozható LEGO [2] segítségével már egyértelműen a felnőttek világát és pénztárcáját célozták meg. Manapság nem ritka látvány ha a sziliciumvölgyben egy munkában megfáradt fejlesztő legódroidjának programozgatásával üti agyon az időt.

A LEGO mániákus pedig otthon gyűjtögeti a készleteket, kiteszi mindenhová, ahol csak egy tenyérnyi helyet lát ízléses kis életképként. Gond csak akkor van, ha bejön a gyerek, és el kell neki magyarázni, hogy az apu/anyu vonatjához nem nyúlunk.

2001. március 19., hétfő

Leépít a magyar LEGO


Ötszáz munkahelyet szüntet meg a dán LEGO játékgyártó konszern, amely súlyos üzleti gondokkal küszködik és ezért nagyszabású szerkezetátalakításra kényszerül. A leépítések Magyarországot is érintik: itt egy 80 főt foglalkoztató üzemet kénytelenek bezárni - olvastuk a 20minuten.Köln online újságban. Svájcban két gyárban húzzák le a rolót, 390 alkalmazottat bocsátanak el. A billundi központban 30 munkahely válik feleslegessé. A tavalyi év a harminc országban 8000 embert foglalkoztató LEGO számára pénzügyi szempontból katasztrofális volt - közölte a konszern szóvivője. A veszteségek elsősorban az új üzletágakban - szoftver, szabadidőparkok, "életstílus-termékek" - keletkeztek, ezért a LEGO most ismét a hagyományos üzletágra (LEGO kockák) kíván összpontosítani. A LEGO 59 éves fennállása során eddig egyszer volt vesztséges.

2001. január 14., vasárnap

A Microsoft és a LEGO társulása


A Microsoft Corporation és a LEGO Company bejelentették, hogy közösen hoztak létre egy olyan új formációt, mely világszerte új szolgáltatásokkal és fejlett technológiával rendelkező új termékekkel fogja ellátni a piacot.

A Microsoft és a LEGO Company közösen szeretne tapasztalatokat meríteni a digitális technológiák és a világszerte népszerű kockákból összeépíthető játékok keresztezéséből. A LEGO cég családi játékai, valamint az MSN és a Microsoft szoftverek és szolgáltatások terén szerzett eddigi óriási tapasztalata nagy szerephez jut egy egyedülállóan új üzleti platform létrehozásában.

A Microsoft és a LEGO cégek között létrejött szerződés keretében mindkét óriáscégnél több olyan új fejlesztőcsapat fog megalakulni, mely csoportok fejlesztéseinek gyümölcsei várhatóan majd világszerte több millió vásárló életét fogják megváltoztatni, áll a hangzatos hivatalos sajtóanyagban. A szerződésben foglaltak szerint kulcsszerephez jutnak a következő tényezők: az MSN, a Microsoft Windows MediaTM technológiák, az Xbox (a Microsoft saját játékgépe), és a Microsoft .NET szolgáltatások.

A felhasználók már most is észrevehetik a Microsoft és a LEGO cégek között létrejött szerződés hatásait, hiszen az MSN Kids Channel keretében a LEGO az MSN-nel együttműködve próbál meg új, "kreatív" webes tartalmat szolgáltatni. Ezenkívül a különböző LEGO építőelemek, játékok mostantól kezvde már az internetről, vagyis az MSN eShopból is megrendelhetőek.

Az interneten ezentúl azonnal fellelhetőek lesznek a legújabb LEGO játékok, melyekről akár bővebb információkhoz is juthatnak a LEGO-t szerető gyerekek, vagy akár felnőttek is, hiszen a LEGO szinte minden korosztály számára gyárt valamilyen apró alkatrészekből összeállítható játékot. A megállapodás értelmében a Microsoft közeljövőben megjelenő Xbox játékgépéhez a LEGO különböző alkatrészeket is fog gyártani.

A LEGO cég ezenkívül több Microsoft által kifejlesztett technológiai megoldást is át fog venni, így újdonságot fog jelenteni a LEGO.com website-on bevezetendő, gyerekek számára készült azonosítási megoldás, mely a Microsoft Passport nevet viseli. A LEGO a Windows Media technológiát is integrálni fogja a sikeres LEGO Studios sorozatba tartozó programokba.

Én személy szerint nem tudom, hogy ebből a mindenképpen érdekes szerződésből ki mit fog profitálni, de annyit lehet, hogy sikerül elérniük, hogy már a hároméves gyerekek is hamarosan azt fogják mondogatni: "májklószoft". :)

2001. január 10., szerda

LEGO az Xboxban

A Microsoft megállapodott a LEGO játékgyárral, hogy MSN hálózatához és Xbox konzoljához közösen játékokat készítsenek. A létrejött szövetséggel az MSN Internet egy újabb lépéssel kerül közelebb konkurenciájához, az America Online-hoz. Az együttműködés részeként a LEGO hirdetni fog az MSN hálózatán és online játékokat készít gyerekeknek. A LEGO használhatja a Microsoft Windows Media technológiáját a LEGO Studio jövendő termékeiben. A LEGO Studióban LEGO világban játszódó filmtörténeteket lehet előállítani odahaza. Az MSN nemrég állapodott meg a Walt Disney Interactive Grouppal, a Viacom Nickelodeon hálózatával és a Starbucks kávébirodalommal.