A Barbie és LEGO Budapest kiállítás ideje alatt egy érdekes kéréssel keresett meg a Kreatív Médiastúdió munkatársa. Forgatási engedélyt szeretett volna kérni, hogy felvételt készíthessen a Sikló modellről. Természetesen részünkről ennek semmi akadálya sem volt, mindjárt fel is ajánlottam, hogy találkozom vele a kiállítás helyszínén, és beindítom a modellt, hogy a felvétel ne csak egy álló modellt mutasson. Beszélgetés közben megemlítette, hogy közeleg a Budavári Sikló újraindításának húszéves évfordulója, és hogy oda is kért illetve kapott forgatási engedélyt. Ez kapóra jött, mert egymás közt már mi is pedzegettük, hogy fel kéne keresni a BKV-t, hátha érdekelné őket a modell. Gyorsan elkértem a BKV Sajtóosztályának elérhetőségét, és felerestem őket.
Szervezés
A Sajtóosztály egyik kedves munkatársával tartottuk a kapcsolatot. Örömmel fogadták felajánlásunkat, bár eleinte még furcsálották, hogy valaki "ingyen akar dolgozni". De sikerült meggyőzni a BKV-t, hogy semmi hátsó szándék nincs a felajánlás mögött, csak arról van szó, hogy van néhány LEGO rajongó akiknek az a hobbija, hogy LEGO modelleket építenek és állítanak ki. Megbeszéltük az összes részletet, például azt, hogy mekkora a helyigényünk, mettől meddig tart a kiállítás, mikor kell felvonulni építeni, hogyan jutunk a helyszínre, stb. Május 26-án közösen bejártuk a helyszínt, megállapítottuk, hogy a legalkalmasabb hely a felső végállomás pavilonja, oda fogjuk helyezni a vitrint. Azt is megbeszéltük, hogy az alsó állomáshoz fogunk érkezni, ahol a kerekesszékes bejárónál könnyedén be tudjuk majd vinni dolgainkat a sikló-kocsi felső fülkéjébe, így a fenti állomáson sem kell majd lépcsőzni. A szemle után javasoltam a többieknek (azaz Kofejunek és Multiplának, mivel az ő modelljeikről volt szó), hogy a vitrinben plexi helyett kartonpapír legyen a hátsó falon, mert az valamelyest védené a kockákat a közvetlen napfénytől. Azt is felvetettem, hogy a vitrin középső vízszintes részébe keresztléceket kéne rakni, az oldalfalakkal párhuzamosan, így lenne egy erős alap, ami kiváltaná az asztalt.
Építés
Az évforduló alkalmából rendezett sajtóesemény időpontjat végül július 14-ére tolta a BKV, ami nem lett volna baj, de sajnos időközben eltörtem a nagylábujjam, így az építésben nem tudtam részt venni. Persze nem is volt rám szükség, mert Kofeju és Multipla percek alatt elintézte a pakolást és a vitrin összeszerelését. A képeken látszik, hogy a két modell továbbra is külön áll, azaz a dioráma még nem nyerte el végső formáját.
Sajtóesemény
14-én az ünnepélyes leleplezésen Kofeju képviselte klubunkat. A sajtó megjelent képviselői fényképeztek, ketten kérdezgettek is mindenfélét Kofejutol. Mindenki lemehetett a gépházba is, megtekinteni a Siklónak az utazóközönségtől elzárt részeit.
Meghívó
A II. világháborúban elpusztított Budavári Siklót 20 évvel ezelőtt építették fel ismét.
1986. június 4-én indult újra az utasforgalom az eredeti járműhöz küllemében hasonló közlekedési eszközzel.
Az évforduló kapcsán
2006. június 14-én (szerdán) 15 órakor
a Sikló múltjáról és jelenéről kis kiállítás keretében emlékezünk meg.
A Sikló felső állomásán a Budavári Sikló és a Lánchíd LEGO-ból készült mását állítjuk ki.
Az ünnepi megnyitóra ezennel tisztelettel meghívjuk.
A sajtóesemény résztvevőit 14.45-re várjuk a Clark Ádám téren, onnan együtt „siklózunk” a felső állomásra.
1986. június 4-én indult újra az utasforgalom az eredeti járműhöz küllemében hasonló közlekedési eszközzel.
Az évforduló kapcsán
2006. június 14-én (szerdán) 15 órakor
a Sikló múltjáról és jelenéről kis kiállítás keretében emlékezünk meg.
A Sikló felső állomásán a Budavári Sikló és a Lánchíd LEGO-ból készült mását állítjuk ki.
Az ünnepi megnyitóra ezennel tisztelettel meghívjuk.
A sajtóesemény résztvevőit 14.45-re várjuk a Clark Ádám téren, onnan együtt „siklózunk” a felső állomásra.
Budapest, 2006. június 12.
KöszönőlevélK. Ákos részére
LEGO-Klub
akos@malug.hu
Tisztelt K. Úr!
Ezúton köszönjük meg, hogy a Budavári Sikló újraindításának 20. évfordulója alkalmából a LEGO Klub tagjai nevében felkereste a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, és bemutatásra felajánlotta a Sikló és a Lánchíd makettjét.
A Társaság rendelkezésére bocsátott kiállítás a Budavári Sikló felső állomásán igen sok látogatót vonzott, a bemutatott LEGO-építményeket mind a turisták, mind pedig a BKV Zrt. munkatársai szívesen látták.
Köszönjük, hogy a szervezésben segítségünkre volt. Reméljük, hogy a közeljövőben is adódik alkalom, amikor együtt tudunk működni Önnel és a LEGO Klub többi tagjával.
Munkájához további sikereket kívánunk.
Budapest, 2006. július 6.
A Sikló története
Több mint negyven éves kényszerszünet után 1986. június 4-én nyitották meg újra az utazóközönség előtt a felújított Budavári Siklót. A főváros a Budapesti Közlekedési Vállalattal összefogva építette fel újból a korábban műszakilag megromlott, majd a II. világháború után széthordott közlekedési eszközt. A villamosított, megszépült siklót ma a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság üzemelteti.
Az elmúlt 20 év
A Budavári Siklót az eredetihez hasonló formában 1986-ban állították helyre: kocsinként huszonnégy utast tud szállítani.
A kocsik alatt modern, rugóerőtárolós fék van, ami kötélszakadáskor a sínhez rögzítené a járművet.
A pálya közelítőleg száz méter hosszú és ötven méteres a szintkülönbség. Az alsó és felső állomás nagyrészt üvegből készült.
Az eredetileg az alsó állomás alatt lévő gépház az átépítés során a felső állomás alá került, és a sikló villamos hajtást kapott.
A jármű ma már szinte teljesen automatikusan működik. Elektromos és mechanikus érzékelői segítik az utasok biztonságát.
A sikló 20 éves üzeme alatt nagyobb átalakítás nem történt. A szabályozó és vezérlő rendszer, valamint a belső hírközlő hálózat modernizálását folyamatosan végezték.
A vontató kötelet 10 éve cserélték le, amely azóta is tökéletes állapotban van. A járművek külső fa burkolatát két ízben újították fel.
A jármű kezdetben három métert tett meg másodpercenként, de ez túl gyorsnak bizonyult, ezért a sebességet az utazóközönség kérésére 1988-ban a felére csökkentették.
2005 októberében számítógép vezérelte vonalkódos beléptető rendszer épült ki a Budavári Sikló területén.
A jármű a megnyitás óta naponta 7.30 és 22 óra között szállítja az utasokat. Minden páratlan hét hétfőjén karbantartást végeznek a szakemberek, ilyenkor az első években egész nap zárva tartott a sikló, ám azóta úgy szervezik a munkát, hogy téli időszakban 15 órakor, forgalmasabb időben 9 óra környékén már bárki használhassa a közlekedési eszközt.
A kéthetenként esedékes karbantartáson kívül tavasszal és ősszel általában 5-5 napra áll le a közlekedés, hogy az aktuális munkákat el tudják végezni.
A sikló továbbra is vonzza az embereket, ma már szinte kizárólag turisták veszik igénybe. Évente ötszázezer-egymillió utas használja a létesítményt , 1988-1990 között meg is haladta az egymillió főt az igénybe vevők száma. Ma a munkába siető, ügyük intézésére igyekvő emberek, vagy a Várban lakók alig utaznak vele, hiszen az 1928-ban elindított 16-os buszjárat a napi forgalomhoz jobb alternatíva a fővárosiak számára.
A sikló az 1800-as években
A Budavári Siklót eredeti állapotában 1870. március 2-án avatták fel. Az akkori kor legmodernebb műszaki megoldásait felvonultató, a Várba közlekedő egyetlen eszközt, a világ második siklóját gróf Széchényi Ödön – Széchenyi István kisebbik fia – jóvoltából hozták létre.
A sikló kiviteli munkáit 1868 júliusában kezdték meg. A felépített szerkezet a 95 méteres utat 30°-os lejtőn tette meg - nagyjából ugyanúgy, mint ma.
Az eredeti sikló két kocsival működött. Mindkettőben három-három fülke volt: a két szélső II. osztályú besorolású részen 8-8, a középső I. osztályú részen 6 ülőhellyel.
Mai fogalmakkal kifejezve a Budai Hegypálya igazi tömegközlekedési eszköz volt.
A sikló az 1900-as években
A sikló egyszerű és jól bevált szerkezetén a század első két évtizede alatt csupán egyszer, 1912-ben végeztek nagyobb munkákat: a felépítmény fából készült hosszgerendázatát keresztaljakkal cserélték ki. Ettől kezdve 1944 végéig változatlan műszaki megoldással üzemelt.
1928-ban a Várba megindult az autóbusz-közlekedés, vetélytársa akadt a siklónak. Szerencsére addigra már a turisták is megkedvelték, így forgalma nem csökkent.
1932-ben a sikló a Budapest Székesfőváros Közlekedési rt. tulajdonába került. A cég rendbe hozta a pályát, az épületeket és a kocsikat.
Budapest ostroma alatt légibomba és lövedék találta el a siklót. A felső épület és az ottani kocsi megsemmisült, de az alsó épületnek csak a tetőzete károsodott. A gőzgép kisebb sérülésekkel a helyszínen maradt, az erőátviteli berendezés szintén épen vészelte át az eseményeket.
A helyreállítás helyett azonban a BSZKRT 1948-49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. A felszámolás elhamarkodott lépés volt.
A sikló újjáépítése soha nem került le a napirendről, a munkákat csak akkor tudták megkezdeni, amikor a megfelelő anyagi háttér is megvolt. Az elképzelések szerint a pályát és a kocsikat az eredetihez hasonlóan kellett megépíteni, az állomásokat a környezetbe illően kellett kialakítani.
(Forrás: BKV)
LEGO-Klub
akos@malug.hu
Tisztelt K. Úr!
Ezúton köszönjük meg, hogy a Budavári Sikló újraindításának 20. évfordulója alkalmából a LEGO Klub tagjai nevében felkereste a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, és bemutatásra felajánlotta a Sikló és a Lánchíd makettjét.
A Társaság rendelkezésére bocsátott kiállítás a Budavári Sikló felső állomásán igen sok látogatót vonzott, a bemutatott LEGO-építményeket mind a turisták, mind pedig a BKV Zrt. munkatársai szívesen látták.
Köszönjük, hogy a szervezésben segítségünkre volt. Reméljük, hogy a közeljövőben is adódik alkalom, amikor együtt tudunk működni Önnel és a LEGO Klub többi tagjával.
Munkájához további sikereket kívánunk.
Budapest, 2006. július 6.
A Sikló története
Több mint negyven éves kényszerszünet után 1986. június 4-én nyitották meg újra az utazóközönség előtt a felújított Budavári Siklót. A főváros a Budapesti Közlekedési Vállalattal összefogva építette fel újból a korábban műszakilag megromlott, majd a II. világháború után széthordott közlekedési eszközt. A villamosított, megszépült siklót ma a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság üzemelteti.
Az elmúlt 20 év
A Budavári Siklót az eredetihez hasonló formában 1986-ban állították helyre: kocsinként huszonnégy utast tud szállítani.
A kocsik alatt modern, rugóerőtárolós fék van, ami kötélszakadáskor a sínhez rögzítené a járművet.
A pálya közelítőleg száz méter hosszú és ötven méteres a szintkülönbség. Az alsó és felső állomás nagyrészt üvegből készült.
Az eredetileg az alsó állomás alatt lévő gépház az átépítés során a felső állomás alá került, és a sikló villamos hajtást kapott.
A jármű ma már szinte teljesen automatikusan működik. Elektromos és mechanikus érzékelői segítik az utasok biztonságát.
A sikló 20 éves üzeme alatt nagyobb átalakítás nem történt. A szabályozó és vezérlő rendszer, valamint a belső hírközlő hálózat modernizálását folyamatosan végezték.
A vontató kötelet 10 éve cserélték le, amely azóta is tökéletes állapotban van. A járművek külső fa burkolatát két ízben újították fel.
A jármű kezdetben három métert tett meg másodpercenként, de ez túl gyorsnak bizonyult, ezért a sebességet az utazóközönség kérésére 1988-ban a felére csökkentették.
2005 októberében számítógép vezérelte vonalkódos beléptető rendszer épült ki a Budavári Sikló területén.
A jármű a megnyitás óta naponta 7.30 és 22 óra között szállítja az utasokat. Minden páratlan hét hétfőjén karbantartást végeznek a szakemberek, ilyenkor az első években egész nap zárva tartott a sikló, ám azóta úgy szervezik a munkát, hogy téli időszakban 15 órakor, forgalmasabb időben 9 óra környékén már bárki használhassa a közlekedési eszközt.
A kéthetenként esedékes karbantartáson kívül tavasszal és ősszel általában 5-5 napra áll le a közlekedés, hogy az aktuális munkákat el tudják végezni.
A sikló továbbra is vonzza az embereket, ma már szinte kizárólag turisták veszik igénybe. Évente ötszázezer-egymillió utas használja a létesítményt , 1988-1990 között meg is haladta az egymillió főt az igénybe vevők száma. Ma a munkába siető, ügyük intézésére igyekvő emberek, vagy a Várban lakók alig utaznak vele, hiszen az 1928-ban elindított 16-os buszjárat a napi forgalomhoz jobb alternatíva a fővárosiak számára.
A sikló az 1800-as években
A Budavári Siklót eredeti állapotában 1870. március 2-án avatták fel. Az akkori kor legmodernebb műszaki megoldásait felvonultató, a Várba közlekedő egyetlen eszközt, a világ második siklóját gróf Széchényi Ödön – Széchenyi István kisebbik fia – jóvoltából hozták létre.
A sikló kiviteli munkáit 1868 júliusában kezdték meg. A felépített szerkezet a 95 méteres utat 30°-os lejtőn tette meg - nagyjából ugyanúgy, mint ma.
Az eredeti sikló két kocsival működött. Mindkettőben három-három fülke volt: a két szélső II. osztályú besorolású részen 8-8, a középső I. osztályú részen 6 ülőhellyel.
Mai fogalmakkal kifejezve a Budai Hegypálya igazi tömegközlekedési eszköz volt.
A sikló az 1900-as években
A sikló egyszerű és jól bevált szerkezetén a század első két évtizede alatt csupán egyszer, 1912-ben végeztek nagyobb munkákat: a felépítmény fából készült hosszgerendázatát keresztaljakkal cserélték ki. Ettől kezdve 1944 végéig változatlan műszaki megoldással üzemelt.
1928-ban a Várba megindult az autóbusz-közlekedés, vetélytársa akadt a siklónak. Szerencsére addigra már a turisták is megkedvelték, így forgalma nem csökkent.
1932-ben a sikló a Budapest Székesfőváros Közlekedési rt. tulajdonába került. A cég rendbe hozta a pályát, az épületeket és a kocsikat.
Budapest ostroma alatt légibomba és lövedék találta el a siklót. A felső épület és az ottani kocsi megsemmisült, de az alsó épületnek csak a tetőzete károsodott. A gőzgép kisebb sérülésekkel a helyszínen maradt, az erőátviteli berendezés szintén épen vészelte át az eseményeket.
A helyreállítás helyett azonban a BSZKRT 1948-49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. A felszámolás elhamarkodott lépés volt.
A sikló újjáépítése soha nem került le a napirendről, a munkákat csak akkor tudták megkezdeni, amikor a megfelelő anyagi háttér is megvolt. Az elképzelések szerint a pályát és a kocsikat az eredetihez hasonlóan kellett megépíteni, az állomásokat a környezetbe illően kellett kialakítani.
(Forrás: BKV)
