Benézve a forgó hengerbe az oldalán lévő réseken keresztül, egy mozgó kis LEGO-figurát látsz. Persze valójában nem mozog, azonban az egymás melletti figurákat úgy állítottuk be, hogy a mozgásnak az egymás után következő fázisait jelenítse meg. Miután egyszerre csak egy figurát látunk a résen keresztül, a szemünk tehetetlensége miatt olvad össze a mozdulatfázisok sora egyetlen figura folyamatos mozgásává. Jóval a mai mozi feltalálása előtt léteztek olyan szerkezetek, amelyekkel a mozgás illúzióját keltették. Valamennyiben az volt a közös, hogy a szemünk tehetetlenségére épített: látószervünk ugyanis az egymás után kellően gyorsan következő, hasonló képek között nem képes érzékelni az apró különbségeket, a látványt agyunk mozgásként dolgozza föl. (Egy légy agya sokkal gyorsabb feldolgozásra képes: számára egy mozgófilm állóképek unalmas sorozata lenne.) A filmszalagon sorakozó állóképek vetítéskor nagyon gyorsan követik egymást (másodper-cenként 25), ezért az egyes kockáknál az elmozdulások nagyon kicsik. Ezért a néző agyában az állóképeknek ez a folyamatosan változó sorozata mozgóképpé áll össze. Megjelenésük után nem sokkal a tudósok, kutatók is meglátták a lehetőséget a fényképezésben és a filmezésben.
Egyik híres, évszázados probléma, amit csak fényképfelvételek segítségével sikerült tisztázni, a lovak mozgásával volt kapcsolatos. Azt régóta tudták, hogy a lovak, mint a legtöbb négylábú gerinces, különböző sebességű futástípusoknál máshogy mozgatják a lábukat. A nehézséget a vágta jelentette, gyorsasága miatt nem tudták pontosan leírni a ló lábainak a mozgását vágta közben. Régebbi festményeken sokszor ábrázolták például a vágtató lovat kinyújtott lábakkal a levegőben. A fényképezőgép megjelenése után egy szellemes kísérletben a versenypályán vágtázó ló számos, egymást követő fényképezőgép kioldó szerkezetének a zsinórját szakította el, amelyek tizedmásodpercenként lefényképezték a mozgását, és a fotók részletes vizsgálata pontosan feltárta, milyen mozgást végez a ló vágta közben. A film ősét te is elkészítheted! Kisméretű jegyzetfüzetbe, vagy nagyobb méretű papírlapok sarkainál rajzolj minden lapra egy-egy pálcikaemberkét vagy valamilyen egyszerű formájú járművet, állatot, méghozzá úgy, hogy az egymás után következő lapokra valamilyen mozgásnak az egymást követő fázisait rajzolod le. Ábrázolj egyszerű jeleneteket: futást, kézfogást, puszit! A kész rajzokat pontosan egymás fölé illesztve gyorsan pörgesd végig az ujjaiddal a lapokat, s a figura mozogni kezd!
Egyik híres, évszázados probléma, amit csak fényképfelvételek segítségével sikerült tisztázni, a lovak mozgásával volt kapcsolatos. Azt régóta tudták, hogy a lovak, mint a legtöbb négylábú gerinces, különböző sebességű futástípusoknál máshogy mozgatják a lábukat. A nehézséget a vágta jelentette, gyorsasága miatt nem tudták pontosan leírni a ló lábainak a mozgását vágta közben. Régebbi festményeken sokszor ábrázolták például a vágtató lovat kinyújtott lábakkal a levegőben. A fényképezőgép megjelenése után egy szellemes kísérletben a versenypályán vágtázó ló számos, egymást követő fényképezőgép kioldó szerkezetének a zsinórját szakította el, amelyek tizedmásodpercenként lefényképezték a mozgását, és a fotók részletes vizsgálata pontosan feltárta, milyen mozgást végez a ló vágta közben. A film ősét te is elkészítheted! Kisméretű jegyzetfüzetbe, vagy nagyobb méretű papírlapok sarkainál rajzolj minden lapra egy-egy pálcikaemberkét vagy valamilyen egyszerű formájú járművet, állatot, méghozzá úgy, hogy az egymás után következő lapokra valamilyen mozgásnak az egymást követő fázisait rajzolod le. Ábrázolj egyszerű jeleneteket: futást, kézfogást, puszit! A kész rajzokat pontosan egymás fölé illesztve gyorsan pörgesd végig az ujjaiddal a lapokat, s a figura mozogni kezd!
