Az utóbbi években szokásommá vált, hogy olyan dolgokat, amelyeket valaha igaziból csináltam, számítógépen kezdjek el művelni. Elektronikus könyveket olvasok, MP3-ból hallgatok zenét, távoli tájakat JPG formátumban látogatok... De mindmáig hiányérzetem volt, mert nem tudtam digitálisan LEGO-zni. Ennek a sötét időszaknak azonban most vége.
Már azokban a régmúlt romantikus korokban is, amikor a raytrace volt a számítástechnika bűvös kifejezése, felbukkant néhány LEGO jelenetet ábrázoló képecske. Hagyományos raytrace-eszközökkel állították elő őket, minden kockát és a kockákon a dudorokat 3D-objektumokként tervezve meg. Önfeledten játszadozni így persze nemigen lehetett.
Aztán fordult az idő kereke, a szoftverpiacon tátongó döbbenetes űrt okos emberek betöltötték, és immár lehet számítógépen LEGO-zni. Illetve... ez még egy kicsit túlzás. Mondjuk úgy, LEGO elemekből összeállított háromdimenziós képeket lehet szerkeszteni.
Tégla, 1x1, kerek. Tégla, 1x1, fogantyúval. Autóalváz kormánykeréknek (tűzoltó). Autósárvédő, 3x4. Kúp, 2x2x2. Tárolódoboz, 4x4x2, kivágott félkörrel. Ajtó, 1x3x4. Ajtókeret, 1x3x4. Elektromos fényérzékelő (teljes összeállítás). Zászló rúdon, régi, dán mintával. Csuklós tégla, 1x8, nőnemű. "Minifig"-torzó kalózkapitány-mintával. Csempe, 2x2, a parti őrség jelvényével. Csempe, 2x2, vörös kereszttel. Vasúti sín, egyenes, 4,5 volt. Gumiabroncs, 81,6x15, motorbiciklire...
Úgy hangzik, mint egy furcsa nagyáruház árukatalógusa, ahol késztermékek alig vannak, s a téglákat egyesével árulják, nem ezresével. Több mint ezerhatszáz tétel közül választottam ki őket: az LDraw program jelenlegi elemlistája ennyi elemet számlál. Megtalálhatók benne a középkori LEGO, az űr LEGO, a vonatos és az elektronikus LEGO legspeciálisabb elemei éppúgy, mint a kis dobozban forgalmazott, egyetlen kisautót tartalmazó dobozokhoz készített feliratos, emblémás elemek.
Minden megvan
Mi kell a digitális LEGO záshoz? Az LDraw program és elemlistája, amelyet a www.ldraw.org címről lehet letölteni - ingyen. Egy LEGO építő program, amilyen az MLCad (www.lm-software.com/mlcad) vagy a LeoCAD (www.leocad.org) - szintén ingyen. És sok türelem, mert ezekkel azért nem olyan könnyű az építkezés, mint a valódi LEGO val.
Viszont korlátlan számban lehet válogatni az elemek közül, s az ember nem áhítozik többé hiába a méregdrága készletek után. Sőt maguk az eredeti készletek is megvannak, persze összerakott állapotban, a LeoCAD site-jának modellgalériájában. Megvan az a remek kis űrhajó, a 918-as, amely igaziból is megvolt nekem a nyolcvanas évek elején. Most innen tudtam meg, hogy 1978-ban adták ki.
Mindkét program tud olyan többlépéses összeállítási rajzokat készíteni, amilyeneket a LEGO is mellékel készleteihez; a LeoCAD ezt kérésre még egy jegyzékkel is megtoldja, amely a szükséges elemeket szín szerint csoportosítva sorolja fel. Igazi raytrace-elt képeket egyik program sem csinál, csak szép háromdimenziós rajzokat, de a LeoCAD tud 3D Studióba, POV-Raybe és Wavefrontba is exportálni, semmi akadálya hát a szebbnél szebb LEGO képek sorozatgyártásának.
Vissza a gyerekkorba
Aki nem érez tehetséget vagy türelmet ahhoz, hogy hosszas munkával maga rakja össze a digilegókat, válogathat a kész netes anyagból. A Pause magazin összegyűjtötte a hivatalos LEGO készleteket, többségükről képet is mutat, méghozzá korabeli fotókat. Megvannak itt gyerekkorunk LEGO-i és azok, amelyeket már nem ismerünk közelebbről, mert a mi gyerekeink játszanak velük: www.lugnet.com/pause/pictures.html. Ugyanitt megnézhetünk eredeti kreációkat is - nem raytrace, valódi -; különösen Bob Devaney csigalépcsős tornyát tartom figyelemre méltónak, de Will Chapman gőzmozdonya is gyönyörű jelenség. Ed Pelzman pedig még pazar tájképeket is beilleszt űrkolóniájának hátteréül. De találunk képeket olyan játékokról is, amelyeket még a LEGO kocka feltalálása előtt forgalmazott a cégalapító, Ole Kirk Christiansen.
Maga a Lugnet (www.lugnet.com), amely a magazinnak otthont ad, a LEGO Users Group Network rövidítése, és óriási tárháza mindenféle "LEGOlógiai" ismereteknek. Érdemes a Set Reference-t megnézni a legördülő menüben: csodaszépen rendszerezett, keresztreferenciákkal bőségesen ellátott adattárát kínálja az összes LEGO készletnek az ősidőkig visszamenően - felhasználói kommentárokkal, adásvételi információkkal.
Ottjártamkor a hét website-ja Beat Felber oldala volt (www.fhso.ch/~felber-b), akinek ausztrál Mack kamionjára a pesti nyelv tömör "a zannya szemit" kifejezését tudom alkalmazni. Még tévé is van odabent.
Gyerekkoromban csak egyszerűen LEGO emberkét mondtunk, nem ismertük azt a szót, hogy "minifig". Angolul ez a nevük, s külön weboldal is készült számukra, a minifig.co.uk, amely egy óriási várkomplexum képével nyit, egyébként pedig gyönyörűen van elkészítve; szerzője, James Stacey nemcsak a LEGO-nak, a webdizájnnak is mestere. A honlap, amelynek elkészítése során egyetlen LEGO-t sem bántalmaztak vagy öltek meg, a középkori LEGO-világgal foglalkozik.
A korabeli LEGO katalógusok és a készletekhez adott összeállítási útmutatók színes képeit is közli a Brickshelf (www.brickshelf.com), továbbá több mint ötvenezer fényképet a LEGO-zók kreációiból és még rengeteg mindent. Kimeríthetetlen kincsesbánya.
Városok, dudorok
1999. szeptember elsején a LEGO-sok várost alapítottak a Lugneten. Jeff Stembel verandás háza volt az első, amely felépült. Először LCadville volt a neve, ma Datsville-nek hívják, és rengeteg LEGO kockát számlál - még sincs benne egyetlenegy sem, hiszen virtuális az egész. A www.lugnet.com/cad/datsville oldalon fellelhető színpompás, nagy felbontású képek mellé bárki készíthet magának továbbiakat, hiszen a város összes háza megtalálható az LDraw fájlformátumában (DAT), amelyről a város a nevét kapta, de van teljes városkép is POV és MPD formátumban. Mint város Datsville egészen picike. Mint CAD-projekt, amely ráadásul LEGO-ból épül fel, hatalmas.
Erről jut eszembe: létezett valaha egy város, amelynek sok köze volt a LEGO-hoz - valamikor réges-régen a térképe is megjelent olyan magazinokban, mint az IPM Alfa. Vajon megvan még?
Igen, megvan mind a négy! Van egy Kaliforniában, egy Angliában, egy pedig jövőre nyílik Németországban. De most maradjunk az eredeti Legolandnél, amely Billundban épült fel, Dániában, ahol a Christiansen család megalapozta a kis kockák történelmét. A város honlapja a cég oldaláról nyílik: www.lego.com/legoland/billund.
Az itteni várostérkép nem olyan látványos. Kerületekre osztva mutatja be Legolandet, s nemigen vannak benne fényképek, holott a régi magazinok sosem mulasztották el egy pár nevezetesség lefényképezését. De azért elmondja, hogy 1968-ban Godtfred Kirk Christiansen csak ki akart állítani néhány LEGO modellt egy kis kertben, aztán harmincnyolcezer négyzetméter lett belőle. Ma százezer. A kis LEGO kockák negyvenötmillióra szaporodtak.
Maga a LEGO cég főlapja életet fedezett fel a Marson! Természetesen LEGO-ból. De csitt, mert a NASA még nem tudja. Steven Spielberg viszont jól tudja, hogy a LEGO beszállt a filmiparba: együtt készítették el a LEGO mozit legószínészekkel, legódíszletekkel, LEGO rendezővel, LEGO LEGO operatőrrel, viszont igazi mikrofonnal és kamerával, amely harminc képet vesz fel másodpercenként, kábellel csatlakozik a számítógéphez és dudorokkal a LEGO kockákhoz. A LEGO mindig szeretett lépést tartani a modern technikával: a hetvenes években űrhajóztunk vele, később elektronikus, aztán számítógéppel vezérelt járműveket építettünk - ma LEGO filmet csinálunk. A LEGO mindig szeretett lépést tartani a modern árakkal is: a LEGO mozi száznyolcvan dollárba kerül. No, de ebben a minifigek sztárgázsija is benne van!
Aztán fordult az idő kereke, a szoftverpiacon tátongó döbbenetes űrt okos emberek betöltötték, és immár lehet számítógépen LEGO-zni. Illetve... ez még egy kicsit túlzás. Mondjuk úgy, LEGO elemekből összeállított háromdimenziós képeket lehet szerkeszteni.
Tégla, 1x1, kerek. Tégla, 1x1, fogantyúval. Autóalváz kormánykeréknek (tűzoltó). Autósárvédő, 3x4. Kúp, 2x2x2. Tárolódoboz, 4x4x2, kivágott félkörrel. Ajtó, 1x3x4. Ajtókeret, 1x3x4. Elektromos fényérzékelő (teljes összeállítás). Zászló rúdon, régi, dán mintával. Csuklós tégla, 1x8, nőnemű. "Minifig"-torzó kalózkapitány-mintával. Csempe, 2x2, a parti őrség jelvényével. Csempe, 2x2, vörös kereszttel. Vasúti sín, egyenes, 4,5 volt. Gumiabroncs, 81,6x15, motorbiciklire...
Úgy hangzik, mint egy furcsa nagyáruház árukatalógusa, ahol késztermékek alig vannak, s a téglákat egyesével árulják, nem ezresével. Több mint ezerhatszáz tétel közül választottam ki őket: az LDraw program jelenlegi elemlistája ennyi elemet számlál. Megtalálhatók benne a középkori LEGO, az űr LEGO, a vonatos és az elektronikus LEGO legspeciálisabb elemei éppúgy, mint a kis dobozban forgalmazott, egyetlen kisautót tartalmazó dobozokhoz készített feliratos, emblémás elemek.
Minden megvan
Mi kell a digitális LEGO záshoz? Az LDraw program és elemlistája, amelyet a www.ldraw.org címről lehet letölteni - ingyen. Egy LEGO építő program, amilyen az MLCad (www.lm-software.com/mlcad) vagy a LeoCAD (www.leocad.org) - szintén ingyen. És sok türelem, mert ezekkel azért nem olyan könnyű az építkezés, mint a valódi LEGO val.
Viszont korlátlan számban lehet válogatni az elemek közül, s az ember nem áhítozik többé hiába a méregdrága készletek után. Sőt maguk az eredeti készletek is megvannak, persze összerakott állapotban, a LeoCAD site-jának modellgalériájában. Megvan az a remek kis űrhajó, a 918-as, amely igaziból is megvolt nekem a nyolcvanas évek elején. Most innen tudtam meg, hogy 1978-ban adták ki.
Mindkét program tud olyan többlépéses összeállítási rajzokat készíteni, amilyeneket a LEGO is mellékel készleteihez; a LeoCAD ezt kérésre még egy jegyzékkel is megtoldja, amely a szükséges elemeket szín szerint csoportosítva sorolja fel. Igazi raytrace-elt képeket egyik program sem csinál, csak szép háromdimenziós rajzokat, de a LeoCAD tud 3D Studióba, POV-Raybe és Wavefrontba is exportálni, semmi akadálya hát a szebbnél szebb LEGO képek sorozatgyártásának.
Vissza a gyerekkorba
Aki nem érez tehetséget vagy türelmet ahhoz, hogy hosszas munkával maga rakja össze a digilegókat, válogathat a kész netes anyagból. A Pause magazin összegyűjtötte a hivatalos LEGO készleteket, többségükről képet is mutat, méghozzá korabeli fotókat. Megvannak itt gyerekkorunk LEGO-i és azok, amelyeket már nem ismerünk közelebbről, mert a mi gyerekeink játszanak velük: www.lugnet.com/pause/pictures.html. Ugyanitt megnézhetünk eredeti kreációkat is - nem raytrace, valódi -; különösen Bob Devaney csigalépcsős tornyát tartom figyelemre méltónak, de Will Chapman gőzmozdonya is gyönyörű jelenség. Ed Pelzman pedig még pazar tájképeket is beilleszt űrkolóniájának hátteréül. De találunk képeket olyan játékokról is, amelyeket még a LEGO kocka feltalálása előtt forgalmazott a cégalapító, Ole Kirk Christiansen.
Maga a Lugnet (www.lugnet.com), amely a magazinnak otthont ad, a LEGO Users Group Network rövidítése, és óriási tárháza mindenféle "LEGOlógiai" ismereteknek. Érdemes a Set Reference-t megnézni a legördülő menüben: csodaszépen rendszerezett, keresztreferenciákkal bőségesen ellátott adattárát kínálja az összes LEGO készletnek az ősidőkig visszamenően - felhasználói kommentárokkal, adásvételi információkkal.
Ottjártamkor a hét website-ja Beat Felber oldala volt (www.fhso.ch/~felber-b), akinek ausztrál Mack kamionjára a pesti nyelv tömör "a zannya szemit" kifejezését tudom alkalmazni. Még tévé is van odabent.
Gyerekkoromban csak egyszerűen LEGO emberkét mondtunk, nem ismertük azt a szót, hogy "minifig". Angolul ez a nevük, s külön weboldal is készült számukra, a minifig.co.uk, amely egy óriási várkomplexum képével nyit, egyébként pedig gyönyörűen van elkészítve; szerzője, James Stacey nemcsak a LEGO-nak, a webdizájnnak is mestere. A honlap, amelynek elkészítése során egyetlen LEGO-t sem bántalmaztak vagy öltek meg, a középkori LEGO-világgal foglalkozik.
A korabeli LEGO katalógusok és a készletekhez adott összeállítási útmutatók színes képeit is közli a Brickshelf (www.brickshelf.com), továbbá több mint ötvenezer fényképet a LEGO-zók kreációiból és még rengeteg mindent. Kimeríthetetlen kincsesbánya.
Városok, dudorok
1999. szeptember elsején a LEGO-sok várost alapítottak a Lugneten. Jeff Stembel verandás háza volt az első, amely felépült. Először LCadville volt a neve, ma Datsville-nek hívják, és rengeteg LEGO kockát számlál - még sincs benne egyetlenegy sem, hiszen virtuális az egész. A www.lugnet.com/cad/datsville oldalon fellelhető színpompás, nagy felbontású képek mellé bárki készíthet magának továbbiakat, hiszen a város összes háza megtalálható az LDraw fájlformátumában (DAT), amelyről a város a nevét kapta, de van teljes városkép is POV és MPD formátumban. Mint város Datsville egészen picike. Mint CAD-projekt, amely ráadásul LEGO-ból épül fel, hatalmas.
Erről jut eszembe: létezett valaha egy város, amelynek sok köze volt a LEGO-hoz - valamikor réges-régen a térképe is megjelent olyan magazinokban, mint az IPM Alfa. Vajon megvan még?
Igen, megvan mind a négy! Van egy Kaliforniában, egy Angliában, egy pedig jövőre nyílik Németországban. De most maradjunk az eredeti Legolandnél, amely Billundban épült fel, Dániában, ahol a Christiansen család megalapozta a kis kockák történelmét. A város honlapja a cég oldaláról nyílik: www.lego.com/legoland/billund.
Az itteni várostérkép nem olyan látványos. Kerületekre osztva mutatja be Legolandet, s nemigen vannak benne fényképek, holott a régi magazinok sosem mulasztották el egy pár nevezetesség lefényképezését. De azért elmondja, hogy 1968-ban Godtfred Kirk Christiansen csak ki akart állítani néhány LEGO modellt egy kis kertben, aztán harmincnyolcezer négyzetméter lett belőle. Ma százezer. A kis LEGO kockák negyvenötmillióra szaporodtak.
Maga a LEGO cég főlapja életet fedezett fel a Marson! Természetesen LEGO-ból. De csitt, mert a NASA még nem tudja. Steven Spielberg viszont jól tudja, hogy a LEGO beszállt a filmiparba: együtt készítették el a LEGO mozit legószínészekkel, legódíszletekkel, LEGO rendezővel, LEGO LEGO operatőrrel, viszont igazi mikrofonnal és kamerával, amely harminc képet vesz fel másodpercenként, kábellel csatlakozik a számítógéphez és dudorokkal a LEGO kockákhoz. A LEGO mindig szeretett lépést tartani a modern technikával: a hetvenes években űrhajóztunk vele, később elektronikus, aztán számítógéppel vezérelt járműveket építettünk - ma LEGO filmet csinálunk. A LEGO mindig szeretett lépést tartani a modern árakkal is: a LEGO mozi száznyolcvan dollárba kerül. No, de ebben a minifigek sztárgázsija is benne van!
