2007. február 5., hétfő

Kapuzárási piknik

Nem tipikus szereplői egy gyászszertartásnak a vízben olvadó nejlonmedúzák, a pillepalack-buherálók és a hulladék busók sem. A Néprajzi Múzeum mégis velük temette műanyag-történeti kiállítását szombaton.

Terepszín szkafanderbe öltözött kommandós támasztja a pultot, előtte teli krigli sör. Kicsit távolabb palacktestű bárasszony lesi minden kívánságát.

Ők az úgynevezett "Barokk bowling" pálya szélén pihenő apró figurák. Az egyébként ember nagyságú szerkezetet a múzeum ünnepélyes, műanyagtárlat záró pályázatára fabrikálták. A néprajzisok "különleges kézimunkákat" vártak műanyagból - hát megkapták. A bowlingkreáción kívül például dunai hordalékból eszkábált busóálarcokat, nejlonzacskóból szőtt estélyit és felszabdalt kupakokból Van Gogh-napraforgókat.

- Kordon érkezik, jobbról - cipel az egyik szervező zsinórból font látogatóleválasztót a helyszínre, néhány perccel korábban kínai általános iskolások komplett hadserege vette be ugyanis a cseppet sem mászókaként hitelesített bowlingpályaművet. Helyreáll a rend: az aranyszín barokk keretet már nem piszkálja senki, a motor hajtotta nyárson újra pörögni kezd a bakelitlemezekkel borított ál tekegolyóbis. Immár a miniatűr kinderkommandós nyugalma is garantált.

A művükhöz barokk jelmezbe öltözött feltalálók is megnyugvással figyelik a távolodó gyerekeket, akik már a múzeum márványkarzatán kiállított LEGO pályázat építményeit veszélyeztetik - a monumentális trágyaszóró munkagépet vagy a 4-es metrót építő vájárokat "vizsgálva".

- Szigonypuska - adja ki titkát egy megszállott tervező, a tökéletesen élethű Combino-villamos áramszedőjét illetően. Egyre több nagyszülő-unoka páros kering a néprajzi szintjei között, a látványtól végletekig felizgatott gyerekek óvatosan céloznak a zsebpénzemelés időszerűségére, a karácsony esetleges előrehozatalára.

Addig is a múzeum vetélkedőinek eredményhirdetésein reménykedhetnek: egy Bugyboréka nevezetű, lufikkal teleaggatott hölgy tudniillik gyakran felbukkan az aulában, és hol a LEGO teszt, hol a műanyag kiállítással kapcsolatos fejtörő, hol korábbi internetes pályázatok helyes megfejtői között sorsol - stílusosan egy plasztik rózsás úszósapkából - nyerteseket. Nem könnyű feladat koffernyi legósdobozzal szlalomozni a sokaságban, a szerencsések mégis büszkén cipelik a jutalmukat.

Hirtelen kisebb tömeget szippant magához a múzeumi játszótér egyik asztala. A tavalyi velencei biennálén kizárólag a kínai piac kincseiből dolgozó építészek várják a gyerekeket kisautók, fénykardok, fröccsöntött medúzák szétrombolására és újraépítésére. Ahogy a szaknyelv fogalmaz: buherálásra. Bár az egyik kisfiú legnagyobb bánatára kalapács nem akad, a filléres holmik így is hamar elvesztik eredeti rendeltetésüket, és átlényegülnek például medúzaborítású matchboxszá.

A szelídebb természetűek a szomszédos asztaloknál dominóznak, gyöngymozaikot ragasztanak, szívószálláncot fűznek, kirakóznak. A műanyagidillbe aztán bekapcsolódik egy műanyag furulyás iskolazenekar, közben műanyag fülbevalókat, láncot, táskát, miegymást áruló vásározók vernek sátrat mindenütt. Az este még tartogat meglepetéseket. Egy performance keretében például rituálisan kivégzik majd a műanyagot: az emeletről érkező vízpermet - a különleges kémiai reakciónak köszönhetően - leolvasztja a polivinil-alkohol medúzajelmezeket a modellekről. Zárórakor pedig már csak az abszolút győztesnek kikiáltott Barokk bowling golyóbisa forog. Rendületlenül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése