http://index.hu/kultur/eletmod/lego080128/
1958. január 28-án szabadalmaztatták a ma is gyártott LEGO-kockát, de a játék története a múlt század elejéig nyúlik vissza.
Minden Ole Kirk Christiansen műhelyében kezdődött. Az ács és asztalos a dániai Billundban dolgozott 1916-tól, házakat épített és bútorokat készített a környékbelieknek, és még az sem vette el a kedvét, amikor két kisebbik fia úgy gondolta, hogy jó ötlet lenne a műhely sarkában meggyújtani egy kis faforgácsot, és porig égették az egészet: Christiansen még nagyobb műhelyt épített.
A legenda szerint a szívós mesterembert a gazdasági világválság sem roppantotta meg: költséghatékonysági okokból elkezdett maketteket készíteni, ez adta az ötletet, hogy áttérjen a játékgyártásra. A Wikipedia felidézi a történet prózaibb változatait is, ezek szerint Christiansen nem saját ötletből, inkább állami nógatásra vágott bele az üzletbe, sőt vannak, akik úgy emlékeznek, hogy a helyi szociális munkás biztatta őt fajátékok gyártására.
A LEGO nevet 1934-ben találták a cégnek. Christiansen az alkalmazottai között versenyt rendezett a legjobb névért, a díj egy üveg bor volt. A LEGO mozaikszó: a "leg godt" kifejezésből származik, ami azt jelenti: jól játszani. (Később rájöttek, hogy kis jószándékkal a latin "összerakok" kifejezést is bele lehet látni.)
A műanyag elterjedésével a LEGO is elkezdett plasztikjátékokat gyártani, az egyik első modell egy szétszedhető teherautó volt. Ole Kirk és fia, Godtfred 1947-ben találkoztak a brit Kiddicraft vállalat Önrögzítő Építőkockáival, melyek szabadalmát Hilary Harry Fisher Page jegyeztette be. 1949-ben a LEGO is hasonló elemeket kezdett készíteni. Bár akkoriban a műanyagjátékokat meglehetősen lenézték, Christiansenék, ahogy eddig, is kitartottak. Továbbfejlesztették az ötletet, így született meg a mai LEGO rendszer, amit 1958. január 28-án szabadalmaztattak. Ole Kirk Christiansen ugyanebben az évben halt meg.
A hatvanas évektől töretlen a fejlődés: 1970-re a cég már csaknem ezer főt foglalkoztatott, gyártottak már vonatokat, DUPLO-t, és megnyitott az első Legoland is. A hetvenes években gyárat nyitottak az Egyesült Államokban, ekkor jelent meg a későbbi TECHNIC elődje, 1979-ben kijöttek az űrös készletek, és nem utolsósorban megszületett maga a LEGO-ember, aki mai alakjában 1978-ban lépett színre, tehát ő is mostanában lesz harmincéves. (A fejlődés egészen a kétezres évekig tartott, de a vállalat pár éve súlyos válságot élt át: az elemzők szerint a számítógépes játékok terjedése miatt háttérbe szorult az építőkockázás. A gondok miatt szabadidőparkokat adtak el, tízezerről négyezer-ötszázra csökkentették a dolgozók létszámát, a termelést pedig részben olcsóbb országokba helyezték át.)
Ma már a kalózos, lovagos, nindzsás, vadnyugatos, dinoszauruszos, a fiúknak gyártott űrrobotos Bionicle és ezer egyéb készlet mellett létezik például számítógéppel programozható változat is, a Mindstorms. A LEGO legnagyobb előnye, hogy fejleszti a kreativitást, és valóban nincs vége az ötleteknek: az újabb és újabb Guiness-rekordokon, óriás építményeken túl művészek fantáziáját is megmozgatta. Így készült például 1995-ben a LEGO-láger [1] játéknácikkal, játékfoglyokkal és játékgázkamrákkal. A 13 éves Papp Kristóf pedig az MTV ostromát álmodta LEGO-ba [2]. Talán nincs is olyan létező a világban , mit ne építettek volna meg LEGO-ból, itt van például a LEGO-nyugdíjas [3], a LEGO-Mona Lisa [4], a LEGO-Ikarus [5], hogy az általunk megálmodott az új köztévét [6] már ne is említsük.
És az elmaradhatatlan szórakoztató adatok: 2400 kulönböző LEGO-elem létezik, melyekből a cég gyáraiban jelenleg csaknem 18 milliárdot állítanak elő évente, másodpercenként átlagosan 564-et. Ugyanebben a másodpercben hét készletet adnak el a több mint 130 ország valamelyikében, ahol LEGO-t árusítanak. Az egy évben eladott építőkockák több mint ötször érnék körbe a Földet. És mindebből mi is kivesszük a részünket: a vállalat számos munkafolyamatot outsource-olt a szingapúri központú Flextronicsnak, ami Nyíregyházán is üzemeltet egy gyárat, ahol DUPLO-t és Creatort gyártanak.
Még valami: négymilliárd LEGO-ember van a világon, így ők alkotják a bolygó legnépesebb, egyben legbékésebb humanoid populációját. Ezt tartsuk észben.
1958. január 28-án szabadalmaztatták a ma is gyártott LEGO-kockát, de a játék története a múlt század elejéig nyúlik vissza.
Minden Ole Kirk Christiansen műhelyében kezdődött. Az ács és asztalos a dániai Billundban dolgozott 1916-tól, házakat épített és bútorokat készített a környékbelieknek, és még az sem vette el a kedvét, amikor két kisebbik fia úgy gondolta, hogy jó ötlet lenne a műhely sarkában meggyújtani egy kis faforgácsot, és porig égették az egészet: Christiansen még nagyobb műhelyt épített.
A legenda szerint a szívós mesterembert a gazdasági világválság sem roppantotta meg: költséghatékonysági okokból elkezdett maketteket készíteni, ez adta az ötletet, hogy áttérjen a játékgyártásra. A Wikipedia felidézi a történet prózaibb változatait is, ezek szerint Christiansen nem saját ötletből, inkább állami nógatásra vágott bele az üzletbe, sőt vannak, akik úgy emlékeznek, hogy a helyi szociális munkás biztatta őt fajátékok gyártására.
A LEGO nevet 1934-ben találták a cégnek. Christiansen az alkalmazottai között versenyt rendezett a legjobb névért, a díj egy üveg bor volt. A LEGO mozaikszó: a "leg godt" kifejezésből származik, ami azt jelenti: jól játszani. (Később rájöttek, hogy kis jószándékkal a latin "összerakok" kifejezést is bele lehet látni.)
A műanyag elterjedésével a LEGO is elkezdett plasztikjátékokat gyártani, az egyik első modell egy szétszedhető teherautó volt. Ole Kirk és fia, Godtfred 1947-ben találkoztak a brit Kiddicraft vállalat Önrögzítő Építőkockáival, melyek szabadalmát Hilary Harry Fisher Page jegyeztette be. 1949-ben a LEGO is hasonló elemeket kezdett készíteni. Bár akkoriban a műanyagjátékokat meglehetősen lenézték, Christiansenék, ahogy eddig, is kitartottak. Továbbfejlesztették az ötletet, így született meg a mai LEGO rendszer, amit 1958. január 28-án szabadalmaztattak. Ole Kirk Christiansen ugyanebben az évben halt meg.
A hatvanas évektől töretlen a fejlődés: 1970-re a cég már csaknem ezer főt foglalkoztatott, gyártottak már vonatokat, DUPLO-t, és megnyitott az első Legoland is. A hetvenes években gyárat nyitottak az Egyesült Államokban, ekkor jelent meg a későbbi TECHNIC elődje, 1979-ben kijöttek az űrös készletek, és nem utolsósorban megszületett maga a LEGO-ember, aki mai alakjában 1978-ban lépett színre, tehát ő is mostanában lesz harmincéves. (A fejlődés egészen a kétezres évekig tartott, de a vállalat pár éve súlyos válságot élt át: az elemzők szerint a számítógépes játékok terjedése miatt háttérbe szorult az építőkockázás. A gondok miatt szabadidőparkokat adtak el, tízezerről négyezer-ötszázra csökkentették a dolgozók létszámát, a termelést pedig részben olcsóbb országokba helyezték át.)
Ma már a kalózos, lovagos, nindzsás, vadnyugatos, dinoszauruszos, a fiúknak gyártott űrrobotos Bionicle és ezer egyéb készlet mellett létezik például számítógéppel programozható változat is, a Mindstorms. A LEGO legnagyobb előnye, hogy fejleszti a kreativitást, és valóban nincs vége az ötleteknek: az újabb és újabb Guiness-rekordokon, óriás építményeken túl művészek fantáziáját is megmozgatta. Így készült például 1995-ben a LEGO-láger [1] játéknácikkal, játékfoglyokkal és játékgázkamrákkal. A 13 éves Papp Kristóf pedig az MTV ostromát álmodta LEGO-ba [2]. Talán nincs is olyan létező a világban , mit ne építettek volna meg LEGO-ból, itt van például a LEGO-nyugdíjas [3], a LEGO-Mona Lisa [4], a LEGO-Ikarus [5], hogy az általunk megálmodott az új köztévét [6] már ne is említsük.
És az elmaradhatatlan szórakoztató adatok: 2400 kulönböző LEGO-elem létezik, melyekből a cég gyáraiban jelenleg csaknem 18 milliárdot állítanak elő évente, másodpercenként átlagosan 564-et. Ugyanebben a másodpercben hét készletet adnak el a több mint 130 ország valamelyikében, ahol LEGO-t árusítanak. Az egy évben eladott építőkockák több mint ötször érnék körbe a Földet. És mindebből mi is kivesszük a részünket: a vállalat számos munkafolyamatot outsource-olt a szingapúri központú Flextronicsnak, ami Nyíregyházán is üzemeltet egy gyárat, ahol DUPLO-t és Creatort gyártanak.
Még valami: négymilliárd LEGO-ember van a világon, így ők alkotják a bolygó legnépesebb, egyben legbékésebb humanoid populációját. Ezt tartsuk észben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése