...
A másik mai interjúmat az év második felében érkező LEGO Universe fejlesztőivel sikerült leszervezni. A LEGOUniverse az egyetlen olyan játék, amit az idei CES-en lehet először látni, sőt kipróbálni. A legós videojátékok (Lego Star Wars, Lego Batman, Lego Indiana Jones) között ez az első MMORPG, azaz online szerepjáték. Nyilván nem a World of Warcraftnak akar konkurenciát állítani – a LEGOfejlesztési igazgatója, Mark Hansen szerint a 8-12 éves gyerekek a fő célcsoport –, de éppen ezért érdekes a dolog. A gyerek-MMORPG-ben nem lehet meghalni (ha LEGO-emberkénk leesik egy szakadékba, akkor is rögtön feltámad a a szakadék peremén), végletekig egyszerű a kezelőfelület (sehol egy statisztika vagy ikonerdő), és a feladatok sem túl bonyolultak: menj ide, gyűjtsd össze ezt, beszélj vele. Rövid küldetéseket kell teljesíteni, nyilván a későbbiekben az univerzumba belépett többi játékossal együtt, illetve a házikedvencekkel – a játékos legóemberkéjének ugyanis egy legóállata is lehet.
A hagyományos játékelemeknél talán még fontosabb a játékmenetben, hogy lehet szabadon építgetni. A játék nagyjából nyolcvanezer legóelemet ismer, ezeket kell gyűjtögetni a küldetések során, illetve megvásárolni a LEGO-univerzum játékpénzén. Az elemekből lehet tereptárgyakat építeni a közös játéktérbe, de minden játékosnak lesz egy kis saját birodalma is, amit úgy díszít fel, ahogy akar. A laza keretsztori szerint többféle világ van, mindegyik más környezettel, így a játékos nindzsás, kalózos, középkori, űrhajós, és még ki tudja milyen LEGO-kat szerezhet be. A „bárki bármit építhet” elv nagy káoszt ígér, de Hanson szerint a program a facebookos szemléletet követ. „Csak azoknak a játékosoknak az építményeit látjuk a játéktérben, akiket barátként bejelölünk” – mondja.
Első blikkre szimpatikusabb kezdeményezés a LEGO Universe, mint az előző évek sikerfilmek alapján készült LEGO-játékai; kevés olyan program létezik, amivel szülő és gyereke együtt játszhat. Csak az irányítás tűnik pontatlannak, sajnos ezzel az összes LEGO-játékban gond volt.
A hagyományos játékelemeknél talán még fontosabb a játékmenetben, hogy lehet szabadon építgetni. A játék nagyjából nyolcvanezer legóelemet ismer, ezeket kell gyűjtögetni a küldetések során, illetve megvásárolni a LEGO-univerzum játékpénzén. Az elemekből lehet tereptárgyakat építeni a közös játéktérbe, de minden játékosnak lesz egy kis saját birodalma is, amit úgy díszít fel, ahogy akar. A laza keretsztori szerint többféle világ van, mindegyik más környezettel, így a játékos nindzsás, kalózos, középkori, űrhajós, és még ki tudja milyen LEGO-kat szerezhet be. A „bárki bármit építhet” elv nagy káoszt ígér, de Hanson szerint a program a facebookos szemléletet követ. „Csak azoknak a játékosoknak az építményeit látjuk a játéktérben, akiket barátként bejelölünk” – mondja.
Első blikkre szimpatikusabb kezdeményezés a LEGO Universe, mint az előző évek sikerfilmek alapján készült LEGO-játékai; kevés olyan program létezik, amivel szülő és gyereke együtt játszhat. Csak az irányítás tűnik pontatlannak, sajnos ezzel az összes LEGO-játékban gond volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése